Fejér Megyei Történeti Évkönyv 8. (Székesfehérvár, 1974)

Közlemények - Balázs László: Adalékok Fejér megye községeinek török hódoltság kori pecsétjéhez

Balázs Lászlói ADALÉKOK FEJÉR MEGYE KÖZSÉGEINEK TÖRÖK HÓDOLTSÁG KORI PECSÉTJEIHEZ A pecsétek a jogi élet fontos tényezői voltak. Magyarországon az írásbeliség bevezetése idején, a királyi kancellária felállításakor, III. Béla egyik oklevelében ezt olvashatjuk: „Amit a hosszú idő elfeledtet, azt a hiteles pecsét tekintélye az emberek emlékezetében felidézi." (Quod o'bliterari posset temporis diuturnitas, ad memóriám hominum sigilli authentici revocet auctoritas.)1 A pecsétek lényeges részei, megerősítő jelei voltak az okmányoknak, szerződéseknek, bizonyságleveleknek. Különösen az írástudatlanság korában volt nagy jelentőségük az egyszerű emberek számára, de jogi erejük mind a mai napig megvan. A pecséteknek, mint történeti forrásoknak is nagy szerepük van. — Tartalmuk, formájuk kifejezi a hivatalok, tulajdonosok egyéniségét, rangját, korát. — Ezért ezek sokszor elsőrendű adatokat szolgáltatnak a történeti múlt homályának eloszlatására. Az országos hatóságok pecsétjei mellett az újkorban az egyes falvaknak is megvolt már a maguk pecsétjük. — Fejér megye községeinek pecsétjeit, pecsétlenyomatait 1863. évi országos gyűjtése során Réső Ensel Sándor, a neves jogász őrizte meg az elkallódástól. Ezt az Országos Levéltár őrzi.2 Pesty Frigyes Helységnévtárában (1864—66) is található adat erre vonatkozólag. Hozzá kell tenni azonban, hogy ezek a múlt századbeli értékes gyűjtések nem teljesek. Pesty Frigyes Helységnévtárának az értéke sokszor vitatott. Az adatokat legtöbbször egyszerű falusi bírók küldték be községeikből. Vannak Fejér megye községeinek olyan pecsétjei, amit a hagyomány alapján nem, vagy nem jól ismertek. Dolgozatomban a fenti gyűjtések török hódoltság kori pecsétjeinek a felsorolása mellett és azok értékelése után csak a hiányzókat szeretném feltüntetni. A pecsétlenyomatok mellett egy pár pecsétnyomóról 'külön is kell szót ejtenünk. 1. Aba 1626-ból való pecsétjéről Pesty Frigyes Helységnévtára megemlíti; az 1626. év azt mutatja, hogy a falu a török alatt ebben az évben épülhetett újjá. 2. Vértesacsa pecsétjeiről azt írják Réső Ensel Sándor felhívására a község elöljárói: ,,a régi község ezüst pecsét: Nemes Aranylábú Acsa felirattal az akkori ref. lelkész által elveszett." Így erről pecsétlenyomatot nem is küldhettek. — Pesty Frigyes kérdőívére ilyen választ ad a falu: „Aranylábú nemes Acsa, mely egy hajdani ezüst pecsétnyomóra lett volna írva."3 — Tehát 1860 körül már elveszettnek tekintették Acsa falu pecsétjét. — Érdekes dolog azonban, hogy Károly János egyik adatszolgáltatója és munkatársa, Biczó Pál, — aki főként a protestáns, illetve a református egyházra vonatkozó adatokkal já370