Fejér Megyei Történeti Évkönyv 8. (Székesfehérvár, 1974)

Tanulmányok - I. Az ügyvédség kialakulása Magyarországon és 300 éve Fejér megyében

ben már a XVIII. század első felében is számos ügyvéd működött. 1724-ben legalább hatan voltak. (III. 1. 1, 4, 8, 27, 29, 31.) (Összehasonlításként megjegyezhető, hogy a szomszédos Veszprém megye kimutatása a Helytartótanácsnak tizenegy ügyvédet említ.) Az Országos Levéltár egyrészt a Kúria irathagyatékában, másrészt az ügyvédek után maradt iratok sorában (acta post advocatos) jelentős mennyiségű XVIII. századból származó ügyvédi iratot őriz. Ezekből képet alkothatunk e XVIII. századi magyar ügyvédek munkásságáról, tevékenységéről. A Fejér megyei Levéltár is megőrzött néhány ilyen hagyatékot, közöttük a legterjedelmesebb Spolarich Antal .irathagyatéka. Spolarich Antal (L. III. 1., 32.) 1754-ben az egri káptalan előtt tette le az ügyvédi esküt (II. 29.). Utána egy ideig Komarom megyében működött, előbb mint esküdt, majd mint jegyző. Ezután kezdett Székesfehérvárott ügyvédi gyakorlatot. Több uradalomnak jogügyi igazgatója volt. Jelentős számban vitt pereket a városi bíróság előtt bérlet, kölcsön, zálogszerződések, sőt munkajogi esetek is találhatók hagyatékában. Ellátta ipartestületek, céhek képviseletét is. Több perének tárgya olyan kártérítési igény, amelyet a császári hadsereg által még a Rákóczi szabadságharc során okozott károk alapján érvényesítenek. Ezek igazolják azokat a kifogásokat, amelyekkel az elmúlt századokban a perek elhúzódása miatt lépten-nyomon találkozunk. A perek nagy része nemesi birtokper, örökösödési igény, ősiségi igény, valamint az Űjszerzeményi Bizottság döntései elleni kifogás tárgyában indult. Az ügyvédi ügyvállalás alapját ezekben az ügyekben tényállás, species facti képezi, amely a fél előadását, kívánságait, az átadott bizonyítékok és iratok felsorolását és az ügyvéd véleményét legtöbbször latinul tartalmazza. Ezt követi a részletes ügyvédi meghatalmazás, amelyben az ügyvéd által tehető nyilatkozatok, köthető egyezségek vannak felsorolva. A beadványok természetesen kézzel írottak, az iratok mellett sokszor megvan azok fogalmazványa is, az ügyvédnél maradt irat felzetén a hatóság átvétele, a külzet egyezik a mai bírósági beadványokéval. Mai iratszerkesztésünk sok formai eleme már ekkor is feltalálható. Spolarich Antal irataiból kitűnik, hogy rendszeresen foglalkozott közügyekkel is, így belvíz-lecsapolással, a megye fásításával, stb. Az Ügyvédek jó része viselt ekkoriban megyei tisztséget is, akadnak köztük városi tanácsosok, és sokat választottak meg táblabírónak. XVIII. századi jogi irodalmunk az előző század szerzőinél bővebben foglalkozik az ügyvéd tevékenységével. A fogalmi meghatározáson túl az ügyvéd munkájánál figyelembe veendő szempontokat is kidolgozzák. A jogi pályák közt a mozgás még mindig szabad és gyakori, nyilván ezért elemzik, hogy a jogászinak más szemlélettel kell eljárnia, ha bírói székben ül, mint ha ügyvédi szerepet tölt be. A bírónak az igazságot kell keresnie, és a nagyobb valószínűség szerint kell ítélnie. Az ügyvédnek nem kötelessége, hogy a nagyobb valószínűséget keresse és megkísérelheti a gyengébb ügyet is igazságra vinni.122 Másként kell eljárnia aszerint is, hogy felperes, vagy alperes helyzetében vesz részt a perben. A felperesi ügyvéd, mondja 36