Fejér Megyei Történeti Évkönyv 8. (Székesfehérvár, 1974)

Tanulmányok - I. Az ügyvédség kialakulása Magyarországon és 300 éve Fejér megyében

Huszty, ügyeljen arra, hogy az ügy érdemében haladjon, tartsa készen bizonyítékait, és ha kétségessé válik ügye, idejében javasoljon egyezséget. Az alperesi ügyvéd alkalmazza a (kifogásokat, mert aki időt nyer, életet nyer. Hivatkozzék az alaki kifogásokra is, de óvatosan, nehogy a jobb pozícióban lévő felperest vexálva, ügyfelének többletköltséget okozzon. Az alperes ne vállalja át a bizonyítás terhét. Ha teheti, kössön egyezséget, mert jobb a sovány egyezség, mint a kövér ítélet.123 Az igazságszolgáltatás reformjára Mária Terézia 1751-ben bizottságot jelölt ki. Ennek tevékenysége nem járt eredménnyel. 1764ben a Kúria kapott felszólítást javaslattételre az igazságszolgáltatás reformjával kapcsolatban, így az ügyvédi tevékenység szabályozására is. Az ügyvédséggel kapcsolatban a javaslat három célt tartott szem előtt: az ügyvédi tevékenység etikai követelményeinek meghatározását, a szakmai színvonal megkövetelését és a megfelelő ügyvédi létszám biztosítását. Javaslattétel előtt ezért a Kúria felmérte az ország ügyvédi létszámát. Fejér megyében ekkor tizenkét ügyvéd működött, Székesfehérvárott pedig öt. Ez a létszám az egész ország ügyvédi létszámának 3%-a volt. A Kúria javaslata alapján tervezet készült az ügyvédi rendtartás,ra. Ennek főbb pontjai a következők: 1. Ügyvédi esküre csak az bocsátható, aki. szigorú és szoros vizsgálaton tudománya elégséges próbáját adta. 2. A vizsgálatra azok bocsáthatók, akik főiskolai bizonyítvány után bíróság, közhivatal vagy ügyvéd mellett megfelelő joggyakorlatot szereztek. A gyakorló jogászok, ha principálisuk bizonyítja, hogy a jogi tudást a gyakorlatban kellően elsajátították, főiskolai végzettség nélkül is ügyvédi vizsgára bocsáthatók. 3. A vizsgát a királyi, báni és kerületi táblák vizsgabizottsága előtt lehet letenni. 4. A bíróságok felmenthetik a vizsga alól azokat, akik tudásuk szerint már hosszú ideje megfelelően ügyvédkednek. Vizsga nélkül azonban nem működhetnek tovább azok, akik legfeljebb három éve ügyvédkednek, vagy a tudományban gyengébbek, noha gyakorlati idejük hosszabb. 5. Az ügyvédvizsgáról bizonyítványt kell kiadni és ennek alapján lehet az ügyvédi esküt letenni. Az esküről szóló bizonyságlevélbe befoglalandó a vizsgabizonyítvány és ez lesz az ügyvéd okid vele. 6. A királyi tábla, a báni és kerületi táblák, valamint a vármegyei törvényszékek a kebelükben működő ügyvédekről vezessenek törzskönyvet. 7. Az ügyvédi törzskönyvből a bíróság jogosult törölni azt az ügyvédet, akinek működési engedélyét megvonta. 8. A nagyszámú hátralékos peres ügy gyorsabb befejezése miatt az ügyvédeket fel kell hívni a rövid pervitelre. 9. A nagyobb alaposság és az ügyek megfelelő ellátása 37