Fejér Megyei Történeti Évkönyv 8. (Székesfehérvár, 1974)

Közlemények - Bácskai Vera: Fehérvár fejlődése a XVIII. században és a XIX. század elején

Bácskai Vera: FEHÉRVÁR FEJLŐDÉSE A XVIII. SZÁZADBAN ÉS A XIX. SZÁZAD ELEJÉN Egy város társadalmi struktúrájának vizsgálata nem helyettesítheti a település fejlődésének sokoldalú, minden részletre kiterjedő vizsgálatát. Mégis, a népesség számának alakulásából, a társadalmi, foglalkozási összetétel változásaibó] vagy változatlanságából következtetni lehet a város gazdasági életében, fejlődésvonalában, az ország vagy egy tájegység árucseréjében játszott szerepének fordulópontjaira is. A városi társadalom összetételében végbemenő változások nyomon követése a XVIII. századi várostörténet mai, elég kezdetleges stádiumában viszonylag gyors módszert kínál arra, hogy megtaláljuk egy esetleges fellendülés, hanyatlás vagy éppen stagnálás korszakhatárait, valamint megkeressük azokat a problémákat vagy problematikus periódusokat, amelyek a legsürgősebben igénylik az alaposabb, sokoldalúbb vizsgálatot. Az ilyen célú társadalomvizsgálathoz azonban legalább nagy vonásokban ismerni kellene a magyar városok különböző típusainak, csoportjainak XVIII. századi, XIX. század eleji társadalmi struktúráját, fejlődésük jellegzetes vonásait. Használható feldolgozások hiányában egyelőre csak arra szorítkozhatunk, hogy az egyes városok társadalmi összetételének vizsgálatához a forrásokat megfelelően válasszuk ki. Azok keletkezési időpontjai egybeessenek, vagy közel essenek más városok már feldolgozott időmetszeteihez, vagy egyéb híján, az országos összeírásoknak az ország egész városhálózatára kiterjedő, publikált, összesítő adataival. Ilyen összehasonlító adatok nélkül sem a városi társadalom összetétele, sem annak változásai nem értékelhetőek helyesen, sőt, esetleg téves megítéléshez vezethetnek. Ezt kívánjuk az alábbiakban Fehérvár egy évszázados fejlődésének felvázolásával bizonyítani. A fehérvári társadalom vizsgálatának alapvető forrásaiul az 1720. évi országos Összeírást, az 1777. évi lélekösszeírást és az 1828. évi országos összeírást választottuk.1 Mindhárom összeírás kiterjed a korabeli Magyarország egész vagy csáknem egész városhálózatára, végeredményeik publikáltak,2 így, legalábbis nagyvonalú összehasonlításra alkalmasak. Köztudomású azonban, hogy az országos összeírások adatainak pontossága, megbízhatósága eléggé kétes (különösen érvényes ez az 1720. évi összeírásra), s ráadásul számos esetben a társadalmi-foglalkozási csoportokat jelölő kategóriáik éppen a városok esetében a modern vizsgálat szempontjából alig használhatók. * Az 1970. évi Alba Regia napok keretében május 19-én tartott történész ülésszakon elhangzott előadás. 350