Fejér Megyei Történeti Évkönyv 8. (Székesfehérvár, 1974)

Közlemények - Bácskai Vera: Fehérvár fejlődése a XVIII. században és a XIX. század elején

Áz országos összeírások adatainak pontossága kedvező forrásadottságok eseetében ellenőrizhető és korrigálható a városi lakosságnak ugyan csak kisebb részére kiterjedő, de e részről pontosabb, jobban felhasználható adatokat tartalmazó egykorú adóösszeírások segítségével. Fehérvár esetében azonban, annak ellenére, hogy az adóösszeírások a vizsgált korszakból csaknem teljesen fennmaradtak, e módszert nem lehetett alkalmazni. Az adóösszeírások ugyanis nem tartották nyilván az iparból és kereskedelemből eredő jövedelemre kirótt összeget, s ezért nem tekintették szükségesnek az adózók foglalkozásának pontos megjelölését sem. A bizonytalan foglalkozás-megjelölések (az általában a második helyen álló foglalkozást jelentő családnevek) a vizsgálat alapjául nem voltak alkamasak. Iyenformán a XVIII. századi foglalkozási megoszlás kiegészítő forrásainak csupán az ipar és kereskedelem után fizetendő adót, és a foglalkozást is feltüntető 1742. évi adóösszeírást, valamint az 1784. évi iparos-kereskedő összeírást használhattuk fel.3 * * * Fehérvár lakosainak lélekszáma 1720-ban Acsády becslései szerint 3126, 1777-ben 11 202, 1828-ban 20 069 fő volt; azaz egy évszázad leforgása alatt a népesség több mint hatszorosára növekedett volna. Acsády becslései azonban, mint ezt az 1720. évi összeírás és Acsády feldolgozásának kritikai értékelésében Dávid Zoltán is kimutatta4 jóval alatta maradtak a valóságos lélekszámnak. Kállay István, feltételezve, hogy az összeírásból a lakosságnak mintegy 75 %-a maradt ki, 4993-ra becsülte a népesség számát.5 Hasonló eredményre jutunk, ha a születések száma alapján kíséreljük meg a város népességének meghatározását. 1720-ban a belvárosi plébánia 253 születést tartott nyilván: 40 °/oo-es születési arányszámmal számolva a népesség száma 5000 fő körül mozoghatott.6 A lakosság száma tehát a vizsgált évszázad alatt négyszeresére emelkedett, a növekedés azonban nem volt egyenletes: amíg 1720 és 1777 között 124 %-os növekedést konstatálhatunk, ez az arány az 1777 és 1828 között eltelt öt évtized alatt 79 %-ra csökkent, A beáramlás lelassulása már a XVIII. század második felében megmutatkozik, mint ez az alábbi, a születésekből számított népességszámot kimutató táblázatból is kitűnik.7 ÉV Születések száma Lélekszám 40 °/oQ-es születési arányszám alapján 1715 168 3360 1720 253 5060 1728 273 5460 1742 362 7240 1750 404 8080 1760 473 9460 1770 523 10 460 1777 576 11520 A század elején 1715 és 1728 között a lakosság száma 62,5 %-kal emelkedett; nagyjából azonos időszak alatt, 1728 és 1742 között — az 1739. évi pestisjárvány pusztításai ellenére is — 32 %-os növekedés mutatkozik. Nagyjából azonos arányú — 30 %-os — emelkedést 351