Fejér Megyei Történeti Évkönyv 8. (Székesfehérvár, 1974)

Közlemények - Strasszer györgy: A demokratikus pártok ifjúságpolitikája és ifjúsági szervezetek Fejér megyében 1945-ben

kapitalista rendszer gyakorlatával szemben a dolgozó ifjúság munkabérének, munkaidejének és munkaviszonyának rendezését állította szociális programjának előterébe. Az „egyenlő munkáért, egyenlő bért" elv alapján akarta megoldani a munkásifjúság alapvető problémáját, a szociális megkülönböztetés felszámolását. A szociális követelések között szerepelt a tanoncifjúság helyzetének rendezése, a szakmán kívüli foglalkoztatásának megszüntetése és tanoncotthonok létesítése; a házasulandó szegény- és kisparaszti fiatalság földigényének legteljesebb kielégítése; emberhez méltó életfeltételek biztosítása a mindkét nembeli parasztifjúság és a háztartásokban dolgozó fiatalok számára; a szellemi munka fokozottabb értékelése és az értelmiségi ifjúság munkájának arányos díjazása. Kulturális területen sürgette a demokratikus iskolapolitika kialakítását. Ennek keretében tanulási lehetőségeket igényelt a munkásság és a parasztság gyermekeinek, a mezőgazdasági és ipari szakképzés fejlesztését és új szakiskolák létesítését. Céljai között fontos helyet foglalt el az ifjúságnak a nemzeti demokratikus hagyományok szellemében való nevelése. Ennek érdekében demokratikus tankönyvek kiadását és az iskoláknak a reakciós nevelőktől való megtisztítását javasolta. Az egész ifjúság számára lehetővé akarta tenni a sportolást és ezért indítványozta a sportélet széles körű reformját. A program tehát sokoldalú volt és felölelte az ifjúság életének valamennyi területét. A politikai kérdésekben csak a reakciós erők elleni fellépés teendőit és az eszmei megújulás követelményét vetette fel, nem élezte a szemléletbeli és főleg a világnézeti eltéréseket. A hangsúlyt a gazdasági és szociális területre helyezte, napi tevékenységét az ifjúság érdekvédelmére alapozta, hiszen csak ezáltal bizonyíthatta a fiatalok tömegei előtt életképességét és újszerűségét, demokratikus vonásait. A program evileg tehát alkalmas volt, mind a kor legfontosabb — és az ifjúság szempontjából könnyen megérthető, befogadható — kérdéseinek megválaszolására, mind a fiatalok tömegeinek politikai és szervezeti megnyerésére, mozgósítására. Szükséges lett volna azonban, a megye jellegének megfelelően a parasztifjúság érdekeinek és fejlődési lehetőségeinek alaposabb kifejtésére, hiszen a munkásifjúság alacsony száma miatt az egységes demokratikus ifjúsági szervezet tömegbázisául Fejér megyében a mezőgazdaságban, falun dolgozó fiatalság szolgálhatott. A megyében elterjedtek a MADISZ jelszavai. Nyomtatott plakátjai megjelentek az utcán, sokszorosították azokat írógépen és másolták kézírással. A megyei lap határozott propagandát végzett a szövetség megismertetése és elfogadtatása érdekében. A lap különböző oldalain rendszeresen megjelentek a MADISZ jelszavai: „A Magyar Demokratikus Ifjúsági Szövetség szabad népért, szabad ifjúságért és szabad Magyarországért harcol!" „Részt akarsz venni az újjáépítésben? Lépj be azonnal a MADISZ-ba!"9 Ezek voltak azok az első jelszavak, amelyek a szövetség célkitűzéseiről szóltak. A politikai erők figyelme mindjobban az ifjúság felé fordult és a vele való foglalkozás kérdései hamarosan differenciáltan vetődtek fel. A Fehérvári Hírek április 13-i számában „A falvak ifjúságának szerepe az újjáépítésben" című írásában a falusi fiatalok fontossá329