Fejér Megyei Történeti Évkönyv 8. (Székesfehérvár, 1974)

Közlemények - Strasszer györgy: A demokratikus pártok ifjúságpolitikája és ifjúsági szervezetek Fejér megyében 1945-ben

gára hívja fel a figyelmet: „Örvendetes jeleit láthatjuk a legeldugottabb falvakban is, mennyire fontosnak látja maga a nép az ifjúság kérdéseit. A demokratikus pártok valóban dicséretre méltó módon segítik elő az ifjúság szervezkedését." A cikkíró a fiatalok körében végzendő munka fő termivalóját abban látta, hogy „mind a pártok, mind az ifjúság szervezeteinek részéről" sürgetni kell, „hogy az ifjúság, illetve a parasztság ifjúságától a legtehetségesebbeket minél előbb vezetőképesekké neveljék". Ennek érdekében a falusi fiatalok körében folyó kulturális munkát, a népkönyvtárak fejlesztését tartotta a pártok és az ifjúsági szervezetek elsőrendű feladatának. A megyében általában a parasztifjúságot tartották a demokratikus ifjúsági szervezkedés bázisának. Ez a réteg adta az ifjúság legnagyobb tömegét, a mezőgazdaságnak az újjáépítés megyei folyamataiban élvezett kitüntetett szerepe is hangsúlyozta a parasztifjúság súlyát, amelynek megnyerésére különösen a Kisgazdapárt fordított nagy energiát. A munkásság körében Fejér megyében a Szociáldemokrata Párt politikai és szervezeti befolyása érvényesült a népi demokratikus átalakulás kezdeti időszakában. Érthető, hogy a párt igyekezett soraiba, majd ifjúsági mozgalmába vonni a munkásosztály ifjúságát is, a fiatal munkásokat éppen úgy, mint az ipari tanulókat. Első ízben április 18-án hívta fontos megbeszélésre a párt székházába a megyeszékhely ifjúmunkásait, amelyen feltehetően a Szociáldemokrata Párt ifjúsági politikájáról és ifjúsági mozgalmáról esett szó. Ezzel tette meg az SZDP első kezdeményező lépéseit a munkásifjúság szervezeti megnyerésére. A tanulóifjúság jószerint csak a megyeszékhelyen képezett számottevő réteget. A diákfiatalok között, az iskolákban hosszú ideig kizárólagosan egyházi jellegű vagy állami támogatást élvező ifjúsági szervezetek működtek. A tanulóifjúság politikai jelentősége természetesen csak a tanítás megkezdése után tűnt fel. A székesfehérvári középiskolák április 19-én nyitották meg kapuikat, megkezdődött a rövidített tanév. A diákokat azonnal bekapcsolták az újjáépítő munkába. „Munkásrajokat" állítottak fel a házon belüli romeltakarításra és a város helyreállításában való részvételre.10 A Magyar Demokratikus Ifjúsági Szövetség székesfehérvári szervezete 1945. április 22-én alakult meg. Az alakuló értekezletet az ifjúsági székházban, a Várkörút 15. szám alatti épületben tartották. Az alakuló megbeszélésen részt vett Piszarenkó szovjet városparancsnok és Guba László rendőrfőkapitány is. Az összejövetelen, amelyen néhány tucat fiatal — főleg értelmiségiek, tisztviselők, alkalmazottak, városi vezető személyiségek gyermeke — vett részt, megválasztották a szervezet vezetőségét. A szervezet első titkára Hajdufi Tamás lett. Az értekezleten Lendvay Csaba, a MADISZközpont képviselője ismertette a szövetség jellegét, jelentőségét és célkitűzéseit. Az alakuló gyűlésnek a felszólalók által képviselt alapgondolata volt, hogy az ifjúságnak tanulni, dolgozni kell és harcolni a demokratikus Magyarországért.11 A szervezet végleges vezetőségét május 13-án választották meg. Ez alkalommal jelölték ki azokat a megbízottakat is, akik az egyes ifjúsági rétegek körében és a külön330