Fejér Megyei Történeti Évkönyv 8. (Székesfehérvár, 1974)
Közlemények - Strasszer györgy: A demokratikus pártok ifjúságpolitikája és ifjúsági szervezetek Fejér megyében 1945-ben
ságok között említhetjük meg a sajátos társadalmi struktúrát, a nagymértékű egyházi befolyást, a baloldali ifjúsági mozgalom történelmi előzményeinek hiányát és azt, hogy a megyében az ifjúsági szervezkedés már az országos politikában kialakult keretek között, alapelvek szerint indult meg. A demokratikus pártok politikai tevékenységük első lépései között intézkedtek az ifjúsági szervezetek létrehozására. A MADISZ-szervezetek kialakítását általában a kommunista pártszervezetek kezdeményezték, de azok megalakítása nem függött közvetlenül a kommunista pártszervezetek működésétől. A Szociáldemokrata Ifjúsági Mozgalom és a Független Ifjúsági Szövetség alapszervezeteit, szervezeti csoportjait és vezetőségeit a pártszervezetek kiépítésével párhuzamosan szervezték meg. A demokratikus ifjúsági szervezetek kiépítésének folyamatát nehéz rekonstruálni. Az ifjúsági szervezetek megalakulásáról csak elszórtan van adatunk, a személyes visszaemlékezések pedig időpont szempontjából eléggé megbízhatatlanok. Az ifjúsági szervezkedés kezdeteiről csak utalásokkal találkozunk, azért ma már megbízhatóan túlságosan is nehéz feladat megállapítani, hogy hol és mikor jöttek létre az első demokratikus ifjúsági szervezetek, a MADISZ első Fejér megyei szervezetei. Az ifjúsági szervezkedésre utaló első, jelentősebb híradás szerint a Magyar Kommunista Párt április 1-én, húsvétvasárnap tartott székesfehérvári népgyűésén Kóhn Sándor ifjúmunkás szervezkedésre és mielőbbi munkára buzdította a megyeszékhely ifjúságát.1 Április 3-án hozta nyilvánosságra a demokratikus pártok megyei orgánuma, a Fehérvári Hírek, a Magyar Demokratikus Ifjúsági Szövetség felhívását a munkás-paraszt és értelmiségi ifjúsághoz. A kiáltvány a szervezet programjának főbb célkitűzéseit ismertette. Ezek átölelték a magyar ifjúság életének minden területét, gazdasági, szociális és társadalmi helyzetének legégetőbb tennivalóit és az ifjúság perspektíváit a kialakuló új rendszerben. Bevezetőjében megállapította, hogy „az eredményes munka legelsőrendű követelménye a szervezett együttműködés". A demokratikus ifjúsági mozgalom tehát megyénkben is az egység jelszavával és igényével jelentkezett a politikai életben. Székesfehérvár ifjait arra figyelmeztette, hogy a MADISZ az ő szervezetük is és várja őket ,,a demokratikus magyar jövő kiépítése érdekében". Milyen célok megvalósítására hívta soraiba a MADISZ székesfehérvári szervező bizottsága az ifjúságot? Olyan programot kínált nekik, amelynek megvalósításában való részvételükkel széles körű politikai tevékenységbe kapcsolódhatnak be és a politika alapelemeit saját ügyeik intézésében sajátíthatják el és gyakorolhatják. Az ifjúsági szervezet tehát egyszersmind demokratikus, önkormányzati alapókon nyugvó szervezetként jelentkezett a fiatalok számára. A program nyilvánvalóan a MADISZ országos célkitűzéseit ismételte meg. Legelső célkitűzése a hazafias érzésű magyar ifjúság öisszefogása mindenféle megkülönböztetés nélkül. Az egységes ifjúsági szervezet baráti kapcsolatokat kívánt létesíteni és fenntartani a szomszéd népek demokratikus ifjúságával. Követelte a közélet és a termelés megtisztítását a fasisztáktól. Az ifjúság számára szabad szervezkedési és véleménynyilvánítási jogot kért. A 328