Fejér Megyei Történeti Évkönyv 8. (Székesfehérvár, 1974)

Közlemények - Strasszer györgy: A demokratikus pártok ifjúságpolitikája és ifjúsági szervezetek Fejér megyében 1945-ben

ságok között említhetjük meg a sajátos társadalmi struktúrát, a nagymértékű egyházi befolyást, a baloldali ifjúsági mozgalom törté­nelmi előzményeinek hiányát és azt, hogy a megyében az ifjúsági szervezkedés már az országos politikában kialakult keretek között, alapelvek szerint indult meg. A demokratikus pártok politikai tevékenységük első lépései között intézkedtek az ifjúsági szervezetek létrehozására. A MADISZ-szer­vezetek kialakítását általában a kommunista pártszervezetek kezde­ményezték, de azok megalakítása nem függött közvetlenül a kom­munista pártszervezetek működésétől. A Szociáldemokrata Ifjúsági Mozgalom és a Független Ifjúsági Szövetség alapszervezeteit, szer­vezeti csoportjait és vezetőségeit a pártszervezetek kiépítésével pár­huzamosan szervezték meg. A demokratikus ifjúsági szervezetek kiépítésének folyamatát nehéz rekonstruálni. Az ifjúsági szervezetek megalakulásáról csak elszórtan van adatunk, a személyes visszaem­lékezések pedig időpont szempontjából eléggé megbízhatatlanok. Az ifjúsági szervezkedés kezdeteiről csak utalásokkal találkozunk, azért ma már megbízhatóan túlságosan is nehéz feladat megállapí­tani, hogy hol és mikor jöttek létre az első demokratikus ifjúsági szervezetek, a MADISZ első Fejér megyei szervezetei. Az ifjúsági szervezkedésre utaló első, jelentősebb híradás szerint a Magyar Kommunista Párt április 1-én, húsvétvasárnap tartott székesfehér­vári népgyűésén Kóhn Sándor ifjúmunkás szervezkedésre és mi­előbbi munkára buzdította a megyeszékhely ifjúságát.1 Április 3-án hozta nyilvánosságra a demokratikus pártok megyei orgánuma, a Fehérvári Hírek, a Magyar Demokratikus Ifjúsági Szö­vetség felhívását a munkás-paraszt és értelmiségi ifjúsághoz. A ki­áltvány a szervezet programjának főbb célkitűzéseit ismertette. Ezek átölelték a magyar ifjúság életének minden területét, gazdasági, szociális és társadalmi helyzetének legégetőbb tennivalóit és az ifjú­ság perspektíváit a kialakuló új rendszerben. Bevezetőjében meg­állapította, hogy „az eredményes munka legelsőrendű követelménye a szervezett együttműködés". A demokratikus ifjúsági mozgalom tehát megyénkben is az egység jelszavával és igényével jelentkezett a politikai életben. Székesfehérvár ifjait arra figyelmeztette, hogy a MADISZ az ő szervezetük is és várja őket ,,a demokratikus magyar jövő kiépítése érdekében". Milyen célok megvalósítására hívta so­raiba a MADISZ székesfehérvári szervező bizottsága az ifjúságot? Olyan programot kínált nekik, amelynek megvalósításában való részvételükkel széles körű politikai tevékenységbe kapcsolódhatnak be és a politika alapelemeit saját ügyeik intézésében sajátíthatják el és gyakorolhatják. Az ifjúsági szervezet tehát egyszersmind demok­ratikus, önkormányzati alapókon nyugvó szervezetként jelentke­zett a fiatalok számára. A program nyilvánvalóan a MADISZ orszá­gos célkitűzéseit ismételte meg. Legelső célkitűzése a hazafias érzésű magyar ifjúság öisszefogása mindenféle megkülönböztetés nélkül. Az egységes ifjúsági szervezet baráti kapcsolatokat kívánt létesíteni és fenntartani a szomszéd népek demokratikus ifjúságával. Követelte a közélet és a termelés megtisztítását a fasisztáktól. Az ifjúság szá­mára szabad szervezkedési és véleménynyilvánítási jogot kért. A 328

Next

/
Thumbnails
Contents