Fejér Megyei Történeti Évkönyv 8. (Székesfehérvár, 1974)

Tanulmányok - Dani Lukács: A párt- és tömegszervezetek munkájának főbb vonásai a Dunai Vasmű építésén, IV.

zetek képviselői is. A szakszervezeti bizottság ideiglenes elnöke a termelés kérdéseit elemezve megállapította, hogy a dolgozók 60 %-a kapcsolódott be (munkautalvány birtokában) a havi versenyekbe. E területen a Gyárépítő, a Mélyépítő és a 72/1-es Vállalat végzett különösen eredményes munkát. Ellentmondásosabbnak ítélte a versenyek nyilvántartásával, a Sztahanov-mozgalommal kapcsolatos tevékenységet. Aláhúzta, hogy a szakszervezet keményen fellép a munkafegyelem lazítóival szemben; nehezményezte, hogy ugyanakkor az igazolásoknál gyakori a liberalizmus, a büntetéseknél pedig a politikai nevelés helyett az adminisztratív intézkedés (a megszégyenítés). Jelentős eredményekről adott számot a szociális intézkedésekkel kapcsolatban. Szót emelt a pihenés jogának érvényesítéséért. Végül eredményesnek ítélte a kulturális nevelésben, a sportban kifejtett tevékenységet. A feladatok között aláhúzta a szervezettség emelésének fontosságát, a bizalmik szerepének jelentőségét, és a szakszervezetben dolgozó kommunisták felelősségét. A hozzászólások keretében többen bírálták a Területi Bizottság munkáját: kevésnek ítélve az általuk nyújtott segítséget. Köböl József szerint a szakszervezet munkájában javulás volt tapasztalható, de felhívta a figyelmet a megelégedettség ellen. Aláhúzta: a választások eredményeként minden ötödik helyi dolgozó szakszervezeti funkcionáriussá vált. Lombos Ferenc a termelés segítésében mutatkozó hiányosságokat és a Területi Bizottság elbürokratizálódásának tendenciáit tette szóvá. A politikai munka megjavítása döntő feltételeként a fiatalokra történő fokozottabb támaszkodást jelölte meg. A külföldi delegátusok nevében a francia Építőipari Szakszervezet főtitkára üdvözölte a küldöttértekezletet. Végül megválasztották a 31 tagú szakszervezeti választmányt. A tagok sorában többek között Buti Gyula, Érdi Tamás, Földes László, Faldon Lajos, Kovács Miklós, L. Szász Antal és Szabó Mihály foglalt helyet. A választmány tagjainak egyharmada fizikai dolgozó volt, köztük 5 nődolgozó. A választásokat követően az Építők Szakszervezete Sztálinvárosi Bizottsága irányítása alatt 18 üzemi bizottság, 26 munkahelyi bizottság tevékenykedett.182 A Városi Bizottságban 14 függetlenített funkcionárius dolgozott. Az üzemi bizottságok 233 tagjából 23 volt a függetlenítettek száma. Közel kétszázan (195) vettek részt a munkahelyi bizottságokban, 748-an pedig bizalmi tisztséget láttak el. A tisztségviselők körében — ha nem is a korábbihoz hasonló arányban — továbbra is jellemző maradt a fluktuáció. A párt vezető kádereivel ellentétben, kevés volt a politikailag iskolázott: öthónapos pártiskolát végzett személy például nem is volt a vezetőségben. Az üzemi tisztségviselők közé gyakran azok kerültek, akiknek kiválasztásában a spontaneitás érvényesült. A választások után viszont megjavult a bizalmiakkal való foglalkozás, az év második felében tanfolyami rendszerű képzésben 25 %-uk vett részt. Emelkedett a dolgozók szervezettségének aránya:183 az 1951 decemberi 76 %-ról év végére 82 %-ra. 1952 decemberében a 15 061 építőipari dolgozóból 12 348 volt tagja a szakszervezetnek. Fejlődés mutatkozott a tagdíjak fizetésében is. Bár egyes helyeken — pl. a 26/1-es Vállalatnál 316