Fejér Megyei Történeti Évkönyv 8. (Székesfehérvár, 1974)

Tanulmányok - Dani Lukács: A párt- és tömegszervezetek munkájának főbb vonásai a Dunai Vasmű építésén, IV.

lönösen kitűntek Tárnok László építésvezető, Goretíty József műveze­tő, a Budai gépivakoló-, a Jeszenovics kőművesbrigád, valamint Kis­bán és Herth építésvezetők A takarékossági vállalásokat — a szakszerű tárolás kivételével — megvalósították. A minőségi átvételek viszont nem teljesültek mara­déktalanul. Végrehajtották a gépkocsik kihasználására tett felaján­lást. A Sztahanov-módszer alkalmazását — a Városépítő Vállalatnál — a vasbetonszerelés kivételével teljesítették. A munkafegyelem szilárdításában lényeges eredmény volt a mulasztók arányának 2 %­ról (az 1,5 %-os vállalással szemben) 1,4 %-ra történt leszorítása. Az előzőekben ismertetett hónap végi eredmények összegezése előtt tíz nappal került sor az alkotmány ünnepe tiszteletére folyó munka­verseny eredményeinek számbavételére.121 A Városi Pártbizottság ülésén megállapították, hogy több napos, hetes, illetve hónapos lema­radások megszüntetésére nyílott alkalom a versenyben a tűzálló­téglagyár és a kohó építésén. A Martin kokillacsarnok kereteinek be­emelésében, a kokszolónál (az I.—II. blokk alapozásában), a mélyépí­tők szivattyú-telepi munkahelyén, a kikötő partfalának építésében és a városépítés területén 10—30 napos előnyre tettek szert. A taka­rékosságban élenjáró Gyárépítő Vállalat 33 brigádjának (398 sze­mély) egyéni megtakarítási számlája van. A gépkocsi-kihasználásban a mélyépítők túlteljesítették szállítási tervüket. Az ácsmunkák 52, a vasbetonszerelés 47 %-ban (ezen 'belül a városépítésben 100, illetve 50, a kőművesek 93 %-a) Sztahanov-módszerrel dolgoztak. A mu­lasztások csökkentésében lényeges eredményt értek el: a magasépí­tésben 1,1, a mélyépítésben 1,7 %-ra esett vissza a mulasztók aránya. Az alkotmány tiszteletére folyó munkaverseny lényegében tehát célt ért. A teljesített felajánlások nemcsak a korábbi lemaradások behozását segítették, hanem néhány vonatkozásban további határidő­rövidítésekkel jártak. Így mindenféleképpen segítették a fő célkitű­zést — az építés ütemének gyorsítását. A munka szervezésében be­vezetett új módszer, a politikai munkában szinte kizárólagossá váló termelési agitáció ugyanezt a fő célt szolgálta. A határidők tartásáért folyó munkában, illetve az előbbre-hozatalt célzó felajánlásokban, ugyanakkor az önköltség csökkentésére, a takarékosság érvényesí­tésére, a minőségi követelmények betartására irányuló törekvések általában háttérbe szorultak, még akkor is, ha ezek a felajánlások részeként szerepeltek. Amellett, hogy a jelentős sikerek ellenére a tervek egészükben nem teljesültek maradéktalanul. Ez utóbbi kérdések az év második felében egyre nagyobb hang­súlyt kaptak. Egyrészt azért, mert Sztálin művének közzététele fo­kozottabban a közgazdasági kérdések irányába fordította az érdek­lődést. Másrészt az SZKP XIX. kongresszusa alkalmat adott arra, hogy a szóbanforgó kérdések figyelembevételével szerveződjék új munkaverseny, szülessenek új felajánlások a kongresszus, illetve a város és a mű névadójának tiszteletére. E kérdések vizsgálata előtt azonban még áttekintjük az építkezés politikai mechanizmusának fejlődését, elsősorban az 1952-es évre koncentrálva, és a teljesség igénye nélkül. 302

Next

/
Thumbnails
Contents