Fejér Megyei Történeti Évkönyv 8. (Székesfehérvár, 1974)

Tanulmányok - Dani Lukács: A párt- és tömegszervezetek munkájának főbb vonásai a Dunai Vasmű építésén, IV.

szerek alkalmazásáriak elodázhatatlanságát, illetve széles körű alkalmazásának nélkülözhetetlenségét. A rendezés a normatételek szűkebb körét érintette.38 Az építőiparban pl. négyezer tételből 86-ot. Rendezés elsősorban ott történt, ahol mód nyílt újítások, új módszerek bevezetésére. A falazásban pl. a kalcda bevezetésére és a szakmunkás mellett két segédmunkás alkalmazására épült. Így 1 m3 fal felhúzásának ideje kereken 10 %-kal lett kevesebb, az utána járó kereset viszont több mint 20 %-kal csökkent. A munkát vezető szakmunkás bére — órára vetítve — 4— 5 %-kal lett alacsonyabb a korábbinál. A normával összefüggő bértételek megállapítása a szakmunkás számára bizonyult a legkedvezőtlenebbnek. A segédmunkások bére az új bérosztályba sorolások következtében általában emelkedett. Az új normák bevezetésekor előfordult, hogy az alapjául szolgáló új munkamódszer, illetve újítás elterjedése még nem volt általános, vagy alkalmazása megfelelően begyakorlott. Az építés vezetése a rendezéstől várta mind a teljesítmények javulását és a tervek teljesítését, mind azt, hogy megfelelő gyakorlat után nemcsak a bérfeszültségek csökkennek majd, hanem a keresetek is növekednék. Az építkezés vezető szervei a Sztahanov-mozgalmat, a benne rejlő és addig kel|ően ki nem aknázott lehetőségei következtében, mint az építkezés hatalmas tartalékát kezelték.39 Alkalmas eszközt láttak benne az építés ütemének gyorsításához, a munka termelékenysége emeléséhez, a keresetek növeléséhez. Ilyen elgondolásoktól vezettetve az említett célok konkrét tényeken nyugvó propagálását, a megvalósításukhoz szükséges intézkedések támogatását jelölték meg a pártszervezetek feladataként. Külön aláhúzták a kommunisták felelősségét és példamutatásuk nagy szerepét az új módszerek alkalmazásáért folyó munkában. A műszaki vezetéstől a munkahelyek megfelelő előkészítését, a kezdeményezések fokozottabb felkarolását, az üzemi- és műhelybizottságoktól pedig az új módszerek széles körű elterjesztését várták. Hangsúlyozva, hogy a régi módszerekkel csak a minőség rovására lehet az új normát teljesíteni. Az állásfoglalások nyomán a Szabad Nép bírálatának megjelenését követő hetekben a figyelem az újítások alkalmazása, a Sztahanovmozgalomban résztvevők számának növelése felé fordult. A kivitelezők egyik legjelentősebbjénél, az öt vállalatot összefogó 26-os Állami Építőipari Trösztnél például gyökeresen átszervezték az újításokkal foglalkozó részleget.4" A bürokratizmus felszámolásának jegyében, személyi változásokkal és a fölöslegesnek ítélt bizottságok mellőzésével (csak szakértői véleményezésre támaszkodva) lényegesen lerövidítették az újításokkal kapcsolatos intézkedés időtartamát: 24 órán belül elbírálták, illetve jogos esetben díjazták a benyújtott újításokat. Gondoskodtak az elfogadott újítások sürgős bevezetéséről, valamint alkalmazásuk ellenőrzéséről. A vállalati újítóműhelyek ettől kezdve nevűknek megfelelő munkát végeztek: az új módszerek alkalmazásához szükséges eszközök kikísérletezésével és gyártásával — pl. a Szlipcsevics-féle falazókalodák készítésével — foglalkoztak. A tröszt, valamint a Szakszervezet Területi Bizottsága együttes tervet dolgozott ki a sztahanovista-mozgalom fejlesztésére.41 A cél az volt, 284