Fejér Megyei Történeti Évkönyv 8. (Székesfehérvár, 1974)

Tanulmányok - Csizmadia Andor: Az adminisztrátori rendszer magyarországon és a Fejér megyei adminisztrátorság

ket maguk veszik át, sőt a kormány egyenesen a főispánokhoz küldi a megyét illető leveleket, még az országgyűlési meghívót is. Noha a megyei pecséteket törvények szerint az alispán őrzi, néhány főispánhelyettes azokat bitorolja. Az új rendszerű megyevezetők a közigazgatásba és igazságszolgáltatásba tettlegesen beavatkoznak, a törvényszéken jogosulatlanul elnökölnek, mert noha régebben ez szokás volt, a XVII. századtól a törvények egész sora tiltja el őket ettől, s az elnöklésnek a gyakorlat is ellenemond. A megyevezetők a megyét mellőzve jogosulatlanul rendelkeznek közvetlenül a megyei tisztviselőkkel. Az adminisztrátorok tömeges kinevezése országos sérelem, ezt már 1827-ben a király is elismerte. Az adminisztrátori rendszer tehát nemcsak egyes törvényt sért, hanem sérti általában az ország közigazgatási és bíráskodási rendszerét és sérti főleg a megyei szervezetet, az alkotmány ebben fekvő biztosítékalt. Pontokba szedi ezután a választmány a már felsorolt sérelmeket s javasolja az ellenzéknek, hogy ,,a fennálló törvények világos rendeletéhez ragaszkodva szükséges ezen érzékeny sérelmeknek tettleges és valóságos orvoslását eszközölni."139 A választmány jelentését nyomdába adták, de a cenzúra miatt az engedélyt csak akkor kapták meg, amikor a kinyomtatásra tulajdonképpen már nem is volt szükség. Időközben ugyanis változott a politikai helyzet: 1848 tavasza az európai szabadságmozgalmak tavasza lett. Februárban már Párizs megadta a hangot, s mire a megyei kormányzás körében történt sérelmekre vonatkozó királyi leiratra az említett válaszirat a főrendek elé került, már győzött a párizsi forradalom. Kossuth pedig egy nappal előbb (márc. 3-án) megtette indítványát az alsótáblán az országgyűlés teendőire vonatkozó felirat iránt, melyben a közteherviselés, az úrbériség megszűnése, a valódi képviseleti rendszer s más döntő polgári követelések mellett mindezek biztosítására független nemzeti kormány, felelős minisztérium felállítása szerepelt.140 így azután nem csoda, hogy a főrendek hozzájárultak a felirathoz, sőt Batthyány Lajos és Teleki László a főrendi ellenzék vezérei azt már kevésnek is tartották.141 Az események gyorsan követték egymást. Március 13-án Bécsben kitört a forradalom s a gyűlölt kormányrendszer exponensei Metternich herceg és Apponyi György magyar főkancellár megbuktak. A március 15-i magyar forradalmat követően a pozsonyi országgyűlés alig két hét alatt alkotta meg az 1848. évi dekrétum 31 törvénycikkét, melyek között a független felelős magyar minisztériumról szóló 3. tc. törvénybe iktatása egyúttal a gyűlöletes adminisztrátori rendszer bukását is jelentette. IV A Fejér megyei adminisztrátor bukása A Batthyány-kormány megalakulásával csakhamar megtörtént az adminisztrátorok felmentése és az új főispánok kinevezése. A Pesti Hírlap április 26-1 száma közölte, hogy István nádor királyi helytartó Fejér megyébe id, Pázmándy Dénest nevezte ki főspánnak, 264