Fejér Megyei Történeti Évkönyv 8. (Székesfehérvár, 1974)

Tanulmányok - Csizmadia Andor: Az adminisztrátori rendszer magyarországon és a Fejér megyei adminisztrátorság

Zichy Ödön megvált a megye vezetésétől, de nem akart az események puszta szemlélője lenni. Megjelent a május 2-i megyei közgyűlésen, ahol a gyűlés fő tárgyai a népképviseleti választókerületek meghatározása és az 1848:16. tc. alapján a megyei ügyeket ideiglenesen intéző állandó bizottmány megalakítása volt. Az átalakulás e forradalmi lendületében Madarász József vette át a kezdeményezést és sikerült elérnie, hogy a megye választókerületeit Sárkeresztúr, Rácalmás, Bicske, Csákvár és Bodajk székhellyel állapítsák meg. A vármegyei vezetés azonban olyan bizottságot akart elfogadtatni, melybe ,,az első excellencziás úrtól az utolsó pecsovicsig bele raktak mindenkit az 1848-iki alkotmány megvédésére."142 Végül a Madarász által javasolt bizottságot fogadták el, amelyből hiányoztak a volt hivatalnokok, az adminisztrátori rendszer hívei. Zichy Ödön nem átallotta, hogy a gyűlésen megjelenjék s kérte a gyűlést, válassza meg bizottsági taggá. Noha több liberális is javasolta ,,a szabadság, egyenlőség, testvériség nevében" feledjenek mindent és válasszák meg, Madarász megmagyarázta, miért ellenzi megválasztását a volt adminisztrátornak. Utalt arra is, hogy az adminisztrátor katonai szuronyokkal távolíttatta el a közgyűlési teremből a választókat s a falon most is láthatók a vérfdltok. A volt adminisztrátor felé fordulva kérdezte, „hivatkozva lelkiismeretére, miként is vélhette azt, hogy a nép megválaszthatná." Madarász emlékiratai feljegyzése közben felidézi a jelenetet: „...Zichy Ödön grófra szegzém szemeimet. Szép, derék termetű, és ha nemzetéhez hű marad, jeles férfiú lett volna makacs bátorságával. Beszédem között — írja — sokszor láttam arcába szökelni a vért. Beszédem végén, midőn a vérfoltokra nézve, kérdeztem, egyszer mintha megrezzent, s egyszer mintha védő szóra nyíltak volna meg ajkai. De majdnem ugyanazon percben láttam, hogy elhalványul, hogy karjai úgy leesnek, s mintegy megsemmisülve megfordult és elment."143 Ezután Fejér megyében a régi ellenzékiekből álló bizottságot választottak, amely kiegészült a „nép képviseltetése végett" minden községből a bíróból és a jegyzőből. Fejér megyében június utolsó napjaiban tartották a választásokat és az adminisztrátori rendszert követően is a megyei politikai vezetésben nagy számba lévő középutas emberek hasonló, bár a haladó párthoz tartozó képviselőket akartak küldeni. A sárkeresztúri és bicskei kerület azonban Madarász Józsefet, a csákvári pedig Madarász Lászlót választotta meg s a bodajki kerület harcias magyar elemei a radikális Salamon György mellett foglaltak állást, Festetics Géza móri földesúr ellen. Mivel Madarász József a sárkeresztúri mandátumot tartotta meg, Bicskén a pótválasztáson a haladó párthoz tartozó Salamon Lajos lett a követ. Végül Rácalmáson a Védegyletet egykor lelkesen pártoló Fiáth István lett a követ.144 Az egykori Fejér megyei adminisztrátor nem okult ezután sem a választásokon. Testvérével, a veszprémi püspökkel együtt nyíltan átállt az új magyar alkotmány ellenségeinek táborába. A veszprémi püspök elhagyta az országot, a volt adminisztrátor pedig az országba betörő Jellacic táborába szegődött. Horváth Mihály írta, hogy „hiteles tudósítások szerint Zichy, mióta a horvát sereg Fehérvárra be265