Fejér Megyei Történeti Évkönyv 8. (Székesfehérvár, 1974)

Tanulmányok - I. Az ügyvédség kialakulása Magyarországon és 300 éve Fejér megyében

óbudai apácák jobbágya volt, ügyvédként nyert nemességet, majd az esztergomi káptalan jogügyi igazgatója lett. Érdekes, hogy neki a fia is ügyvédi pályán működött. Ugyancsak óbudai jobbágyból lett ügyvéd, majd a leleszi konvent vicenótáriusa Bach János. Tapasztalható ezeknek az ügyvédeknek körében a klientúra jellege szerinti megoszlás, így Ledeczy István kliensei között elsősorban főpapok és főurak szerepeltek, Benedek deák megbízói inkább városok és polgárok voltak.86 Adatok híján ennek az időszaknak székesfehérvári ügyvédeiről nem tudunk ilyen részletesen beszámolni. Bizonyosra vehető azonban, hogy a városi bíróság és a megyei törvényszék előtt e gazdag és j elentős városban működtek ügyvédi munkakört rendszeresen ellátó jogászok. Székesfehérvár Esztergommal első helyen állott a szabad királyi városok rangosabb csoportjában, a személynöki városok között, úttőrö szerepre hivatva a magyar városi jog kialakításában.87 A város török megszállása, levéltári anyagának elpusztulása feltételezésünknek tényekkel való alátámasztását és személyes életpályák megrajzolását lehetetlenné tette. Kétségtelen az is, hogy a város életének folytonosságát a török megszállás annyira megszakította, hogy ügyvédi vonatkozásokban itt hagyományokról akkor sem beszélhetnénk, ha levéltári kutatásokból fehérvári prókátorok neveivel még megismerkedhetnénk. Ha az ügyvédség Jiagyományait a XV—XVI. században is még csak tapogatózva keressük, annak oka a Mátyás alatt megindult polgáriasodás megszakadása. A XVI. század első negyedében a nagy király reformjaival, központosító törekvéseivel szembeni viszszahatás, a feudális anarchia Dózsa György parasztháborújának bukásához és ezen keresztül a török háború és hódoltság tragédiájához vezetett. Ebben a korban elakadt a Mátyás uralmának utolsó évtizedeiben elindult jogfejlődés. Amint Bónis megállapítja, az Európa felé ablakot nyitó törekvésekkel szemben a központi bíróságokon és a megyei törvényszékeken a köznemesi osztályszemléletű Hármaskönyv maradt uralkodó.88 E tragédiák okozták, hogy a feudális oligarchiával szembeni köznemesi ellenállás során született Hármaskönyv első próbálkozásból a történelem iróniája folytán a magyar jognak századokon keresztül forrása lett. Werbőczi művével itt nem kell részletesebben foglalkozni, de annyi bizonyos, hogy tartalmától és osztályszemléletétől függetlenül a hazai szokásjog írásba foglalásával és kinyomtatásával' a jogéletre élénkítőleg hatott, és a magyar jogi irodalom elindítójává lett. E vonatkozásban az ügyvédi gyakorlat folytatásához is hasznos eszközt teremtett.89 A szaporodó ügyvédekkel ettől kezdve egyre több jogszabály foglalkozik. II. Ulászló törvényei után a Hármaskönyv, majd az 1563. évi 53. tc. részletesen szabályozták a ügyvédvallást. Előírják, hogyan vallhatnak ügyvédet perbeli cselekvőképességgel nem, vagy csak korlátozottan rendelkező személyek. Felsorolják az országos méltóságokat, akik saját pecsétjük alatt vallhatnak ügyvédet, adhatnak ügyvédi megbízást. Más személyeknek az ügyvédvalló levelet országos hatáskörű bíróság, vagy hiteles hely előtt kellett kiállíttatniok. Hazánk egyre zavarosabb politikai viszonyai mellett talán a perek számának növekedése is okozhatta, hogy 1563-tól a vármegyei pe24