Fejér Megyei Történeti Évkönyv 8. (Székesfehérvár, 1974)

Tanulmányok - I. Az ügyvédség kialakulása Magyarországon és 300 éve Fejér megyében

tanácsot. Ezt bizonyítja az is, hogy a magyar jognyelvbe az ügyvéd megjelölésére csak az egyik terminus technicus ment át prókátor formában. (Tudatos, hogy épp az ellenkező, mint Ausztriában?!) Míg Mátyás király 1471-ben még a bírákat és nótáriusokat tiltja el az alkalmi ügyvédeskedéstől, 1486-ban már kifejezetten a foglalkozásszerűen működő procuratorokkal szemben hoz törvényt. Külföldön is akadt abból probléma, hogy ugyanaz a jogász egyszerre több bíróságnál lett volna hivatalos eljárni, és ezért terminust mulasztott. Ennek megakadályozására vagy egy meghatározott területre korlátozták az egyes ügyvédek működését,82 vagy megkötötték a vállalható ügyek számát, így nálunk egyszerre 14 ügyben.83 (II. 2.) Ilyen rendelkezésre azonban csak akkor kerülhetett sor, ha a hivatásszerűen működő ügyvédek ütközései a rendes bíróságok munkáját akadályozták, tehát nagyobb számú ügy és jelentős számú ügyvéd esetén. Az ügyvédi gyakorlat kialakulása kapcsolatban állott a magyar bíróságok kialakulásával és a perrend kijegecesedésével. Az ügyvédek működésének színhelye e korban is elsősorban bírósági székhelyekhez kapcsolódott. A felső bíróságok mellett a nagyobb városok és megyei törvényszékek igényelhették az ott előforduló peres ügyekben a tanácsadás és képviselet szakszerű formáját. Bónis több olyan XV. századi jogászt mutat be, akik más munkakör mellett ügyvédi gyakorlatot is kialakítottak. Így a korszak első ismert királyi jogügyi igazgatója, Péczeli Benedek mester, aki pályáját a nádori irodában kezdte a harmincas években, 1461-től királyi jogügyi igazgató volt több mint tíz éven át, Pest megye esküdtje, Szilágyi Erzsébet állandó jogi tanácsadója, gyakran választott bíró, egy ideig budai várnagy. Emellett kiterjedt ügyvédi magángyakorlatot folytatott, igazolva, hogy a magyar ügyvédség legalábbis részben a királyi kúriából nőtt ki. Második utóda, Sülyi Bor svai Benedek Pest megyében szerzett birtokokat ügyvédi működésével, és a megye alispáni méltóságát is betöltötte. 1487-től volt királyi ügy igazgató, de ügyvédi tevékenységét ez után is évekig folytatta.84 Mátyás és a Jagellók korában az ügyvédség a kúriai nótáriusoknak is jól jövedelmező mestersége volt. Bónis több, névszerint ismert nótárius ügyvédi melléktevékenységéről tájékoztat, ö közli azt a szerződést is, amelyet Brandenburgi György familiárisai Hosszúhegyi Péter deákkal kötöttek, — az első ismert részletes ügyvédi megbízást. E szerint az ügyvéd köteles ura ügyeit lelkiismeretesen vinni, a tárgyalásokon személyesen megjelenni, és a perek menetéről megbízójának beszámolni. Kikötve évi 60,— Ft sallárium és egy rend ruha, míg a további honorárium a megbízó becsületére van bízva. Ez egyébként a sikeres pervitel nyomán két birtok volt, tehát jelentős ráadás.85 Budán és Pesten a XV—XVI. század fordulóján tizenkilenc ügyvédet tart számon az irodalom. Ezek közül Budai György deák előbb altámokmester, majd a kincstári jövedelmek ispánja, ez után rendszeresen ügyvédkedett. Győri Pál deák a pesti városi tanács tagja, nádori jegyző, így lett aztán ügyvéd. A tizenkilencből többen jobbágysorból emelkedtek az ügyvédi pályára. Óbudai Ferenc deák az 23