Fejér Megyei Történeti Évkönyv 8. (Székesfehérvár, 1974)

Tanulmányok - Csizmadia Andor: Az adminisztrátori rendszer magyarországon és a Fejér megyei adminisztrátorság

intézzék (4. p.), a főispánok a bírósági restanciát két év alatt számoltassák fel (6. p.), a börtönök felügyeletét lássák el (7. p.), de azt is, hogy a hidakat és közutakat kiépítsék és karbantartsák, a vámokat pedig vizsgáltassák felül (8. p.), az árvák, özvegyek ügyeit gondozzák, előbbiek neveltetéséről gondoskodjanak (9. p.), a Helytartótanács rendeleteinek végrehajtására felügyeljenek (12. p.), legfőképpen pedig az adók gondos kivetését biztosítsák. Terjesszék ki gondoskodásukat a gazdasági és szociális kérdésekre, az elaggott munkaképtelenekre, a szegényekre és koldusokra, ügyeljenek fel az urbárium végrehajtására, a jobbágyok sorsára. A nem egészen rendszeres rendelet végül a főispán kötelességévé teszi az élelmiszerek és a só áremelésének megakadályozását is.19 Nem véletlen, hogy Mária Terézia az, aki elsőnek igyekszik felszámolni az örökös főispánságot, s azt elsősorban a feladatukat talán legkevésbé ellátni tudó egyházi javadalmakkal összekötött örökös főispánságokkal kezdte meg.20 Nem óhajtunk itt kitérni II. József közigazgatási reformjaira, aki egyik leiratában az örökös főispánság intézményét absurd-nak mondta, s aki a megyéket és a megyei főispáni állást megszüntetve kerületeket és azok élére királyi biztosokat állított,21 hanem visszatérünk a kalapos király halála után a főispáni rendszer folytatására, amikor feléledtek az örökös főispánságok, de ugyanakkor egyre gyakoribbá vált helyettük főispáni helytartók vagy mint köznyelven hívták, adminisztrátorok alkalmazása. Az adminisztrátort vagy az örökös főispán helyébe, vagy melléje rendelték. Előbbi akkor merült fel, ha az örökös főispán a főispáni tiszt viselésére alkalmatlan volt, vagy idővel azzá lett, vagy egyházi méltósággal kapcsolatos örökös főispánságban hosszabb ideig sedis vacantia állott be. Ilyenkor a királyi elhatározástól függött az adminisztrátor megbízatása és a személy kiválasztása. Utóbbi esetben, ha az örökös főispán más irányú elfoglaltsága tette indokolttá, az adminisztrátor személyére a főispán tett javaslatot. Noha időnkint több adminisztrátor is működött, az alkotmány helyreállítása után az egész országban csak egyetlen főispáni helytartó volt; Pest megyében, ahol a nádori szék üresedésben lévén, főispán nem működhetett.22 A főispánságokat tehát visszaállították, de az örökös főispánságokat a haladó reformerek károsnak tartották. Mutatja ezt a magyar jakobinus mozgalom egyik legkiválóbb alakjának, Hajnóczy Józsefnek ismételt megnyilatkozása, aki szinte minden tervezetében és anonym kiadott könyvében visszatér az örökös főispánságot élvező főpapok és családok lemondásának szükségességére,23 s ennek következtében megszűnnék — írja — a főispáni adminisztrátor tiszte, melyet törvényeink nem ismernék.34 Az örökös főispáni állások kérdése visszhangra talált az 1790—91. évi országgyűlésen, ahol a rendek egy része is az örökös főispánság megszüntetését kívánta.25 A Pest megyei instructio a nádor budai székhelyével kapcsolatban véli feleslegesnek a Pest megyei adminisztrátort.216 Mikor Budán megnyílt az országgyűlés, egy kiküldött vegyes bizottság egyik készítendő cikkelyben igazságosnak és hasznosnak jelentette ki, hogy a jövőben az örökös főispáni tisztségeket ne az elsőszülöttségi rend szerint, hanem az arra leginkább hivatott 236