Fejér Megyei Történeti Évkönyv 8. (Székesfehérvár, 1974)

Tanulmányok - Csizmadia Andor: Az adminisztrátori rendszer magyarországon és a Fejér megyei adminisztrátorság

intézzék (4. p.), a főispánok a bírósági restanciát két év alatt számol­tassák fel (6. p.), a börtönök felügyeletét lássák el (7. p.), de azt is, hogy a hidakat és közutakat kiépítsék és karbantartsák, a vámokat pedig vizsgáltassák felül (8. p.), az árvák, özvegyek ügyeit gondoz­zák, előbbiek neveltetéséről gondoskodjanak (9. p.), a Helytartótanács rendeleteinek végrehajtására felügyeljenek (12. p.), legfőképpen pe­dig az adók gondos kivetését biztosítsák. Terjesszék ki gondoskodá­sukat a gazdasági és szociális kérdésekre, az elaggott munkaképte­lenekre, a szegényekre és koldusokra, ügyeljenek fel az urbárium végrehajtására, a jobbágyok sorsára. A nem egészen rendszeres ren­delet végül a főispán kötelességévé teszi az élelmiszerek és a só ár­emelésének megakadályozását is.19 Nem véletlen, hogy Mária Teré­zia az, aki elsőnek igyekszik felszámolni az örökös főispánságot, s azt elsősorban a feladatukat talán legkevésbé ellátni tudó egyházi java­dalmakkal összekötött örökös főispánságokkal kezdte meg.20 Nem óhajtunk itt kitérni II. József közigazgatási reformjaira, aki egyik leiratában az örökös főispánság intézményét absurd-nak mond­ta, s aki a megyéket és a megyei főispáni állást megszüntetve kerü­leteket és azok élére királyi biztosokat állított,21 hanem visszatérünk a kalapos király halála után a főispáni rendszer folytatására, amikor feléledtek az örökös főispánságok, de ugyanakkor egyre gya­koribbá vált helyettük főispáni helytartók vagy mint köznyelven hívták, adminisztrátorok alkalmazása. Az adminisztrátort vagy az örökös főispán helyébe, vagy melléje rendelték. Előbbi akkor merült fel, ha az örökös főispán a főispáni tiszt viselésére alkalmatlan volt, vagy idővel azzá lett, vagy egyházi méltósággal kapcsolatos örökös főispánságban hosszabb ideig sedis vacantia állott be. Ilyenkor a királyi elhatározástól függött az adminisztrátor megbízatása és a személy kiválasztása. Utóbbi esetben, ha az örökös főispán más irányú elfoglaltsága tette indokolttá, az adminisztrátor személyére a főispán tett javaslatot. Noha időnkint több adminisztrátor is működött, az alkotmány helyreállítása után az egész országban csak egyetlen főispáni helytartó volt; Pest megyében, ahol a nádori szék üresedésben lévén, főispán nem működhetett.22 A főispánsá­gokat tehát visszaállították, de az örökös főispánságokat a haladó re­formerek károsnak tartották. Mutatja ezt a magyar jakobinus mozga­lom egyik legkiválóbb alakjának, Hajnóczy Józsefnek ismételt meg­nyilatkozása, aki szinte minden tervezetében és anonym kiadott könyvében visszatér az örökös főispánságot élvező főpapok és csalá­dok lemondásának szükségességére,23 s ennek következtében meg­szűnnék — írja — a főispáni adminisztrátor tiszte, melyet törvénye­ink nem ismernék.34 Az örökös főispáni állások kérdése visszhangra talált az 1790—91. évi országgyűlésen, ahol a rendek egy része is az örökös főispánság megszüntetését kívánta.25 A Pest megyei instructio a nádor budai székhelyével kapcsolatban véli feleslegesnek a Pest megyei admi­nisztrátort.216 Mikor Budán megnyílt az országgyűlés, egy kiküldött vegyes bizottság egyik készítendő cikkelyben igazságosnak és hasz­nosnak jelentette ki, hogy a jövőben az örökös főispáni tisztségeket ne az elsőszülöttségi rend szerint, hanem az arra leginkább hivatott 236

Next

/
Thumbnails
Contents