Fejér Megyei Történeti Évkönyv 8. (Székesfehérvár, 1974)

Tanulmányok - I. Az ügyvédség kialakulása Magyarországon és 300 éve Fejér megyében

létnek a bírósághoz való szoros kötődése miatt az egyszerűbb, felekkel foglalkozó, peren kívüli tanácsokat adó jogászok, attomeys, később solicitorok rendje teljesen különvált amattól, és a XVI. század közepe után utóbbiak az Innsbe nem is kerülhettek be. így az angol városiasodás, a kereskedelem, és a polgári osztály korai kibontakozása és a feudális osztállyal kötött kompromisszuma révén az angol ügyvédség sajátos formában, de egyébként az európai jogfejlődés kettős megosztottságával viszonylag korán kialakult, és ugyancsak a XV— XVI. század fordulójára megszilárdult.71 A német birodalom tarka feudális államképződményei között egyrészt az udvari bíróságok, másrészt az önálló városok voltak azok, ahol ugyancsak a XV—XVI. században ügyvédi foglalkozásról számot adhatunk. Közülük a birodalmi kamarai bíróságról már említést tettünk. (13. o. 26. j.) Itt a procuratorok kötött és tekintélyes testülete mellett alacsonyabb sorban találunk alkalomszerűen foglalkoztatott advocatusokat, akik az előbbiek segédeiként, a felek alkalmi tanácsadóiként működtek, de nem érték el azok tekintélyét. A különböző udvari bíróságok mellett is hasonló, bár formájában változatos helyzetek alakultak ki.7'2 E formai változatok miatt német jogterületen ugyan élt a kettős ügyvédi jellegű tevékenység emléke, de a fogalmak átfedik egymást, felváltva használták őket, így nem váltak el élesen a fejlődés során. Általában a XVI—XVII. században a bíróságnál bejegyzett procuratorok jártak el a fél képviseletében, az advocatusok írásbeli véleménnyel támogatták azokat.73 Így a procuratorok számának megkötésére,7* bejegyzésére,75 előképzettségének megkívánására76 mutatkoznak követelmények. A bíróság gyakorolt felettük felügyeletet,77 helyenként előírták díjaikat (salarium,19), melyeket az ügyfél általában palmariummal toldhatott meg.79 Poroszországban és Brandenburgban a helyzet hasonló volt, csak éppen az elhatárolás élesebb: ,,soll kein advocat sich procuratorampts unc herwiderumb kein procurator advocatenampts unterfahren", mondja az 1517. évi bírói rendtartás tervezete.80 Más a helyzet Ausztriában. It+ az Advokat és Prokurator megjelölés egy rendet takar, egységes volt az ügyvédi testület. 1557-től megkívánták tőlük a jogi doktorátust, 1638-tól a kétéves gyakorlatot és a szakmai vizsgát. Előfordul a kötött létszám, a kötött bíróság előírása, a XVII. századtól a díjszabás és a szakmai eskü. Ugyanez volt a helyzet Csehországban, amely ebben az időben már a Habsburg korona országa lett, és hasonlóan egységes volt az ügyvédi testület Lengyelországban is. Az advocatus és a procurator megjelölés ugyan előfordul párhuzamosan, vagy egymást váltva, de megkülönböztetést közöttük nem tettek, és az osztrák jogi nyelvbe csak az egyik fogalom, az Advokat elnevezés került végül is át.81 Magyarországon a rendelkezésünkre álló források nem teszik lehetővé a kialakuló ügyvédi foglalkozásban az advocatusok és procuratorok elhatárolását. Valószínű, hogy ilyen intézményes kettősség nálunk éppúgy nem létezett, mint Ausztriában, Cseh- és Lengyelországban, vagy egyes német területeken. Ha mindkét megjelölést használják, ez inkább a tevékenység két fajtáját jelzi, de ugyanaz a jogász járt el perben procuratorként és adott meghívásra mint advocatus 22