Fejér Megyei Történeti Évkönyv 8. (Székesfehérvár, 1974)

Tanulmányok - Balázs László: Két dunántúli család vándorlása a XVI – XVIII. században

vánhoz megy feleségül, Házasságukból három fiú származik: András, Ferenc és László. — Juditot Dörögdy István veszi el. Házasságukból születik István és Erzsébet, majd Judit halála után Ilona lesz Dörögdy István felesége, s ebből a házasságból születik Dörögdy Gergely. Itt kell röviden kitérnünk a Dörögdy-családra. Zsiray Lajos azt írja róluk, hogy az ősi, — egri püspököt, designált esztergomi érseket adó, Felsődörögdön (ma Talliándörögdön) műemlék plébániatemplomot építő — Dörögdy-család 1718-ban kihalt. — De nem halt ki.49 Dörögdnek a Rákóczi-szabadságharc alatti történetére, így a Dörögdy-család akkori helyzetére is egy későbbi vizsgálat vet némi fényt. A most javarészt katolikus Dörögdön 1754-ben a lakosok egy része kálvinista prédikátort visz be, s őt ugyanabba a lakásba szállásolják el, amelyben az elődje a Rákóczi-szabadságharc előtt is lakott. Az emiatt megidézett tanúk elmondják, hogy Dörögdöt a kuruc világban is lakták, de azután a haramiák miatt el kellett hagyniok. Dörögd a szomszédos Eöccsel együtt elpusztult és öt esztendeig pusztán állott. Később ismét megszállták, s a falu lassan megépülvén úgy hozták oda a kálvinista prédikátort.50 A vizsgálat szerint elpusztult Dörögdről el kellett menekülnie az akkor már valószínűleg szintén kálvinistává lett Dörögdy Istvánnak is és talán éppen Felsőörsre menekült, mert innen veszi feleségül Tinódy András leányát (Juditot, majd özvegységében másodszor Ilonát) és lesz Sárbogárdon (Tinordon) a most is népes Dörögdy-családnak az őse. — Dörögdy István családjával, mint egy későbbi nemességi vizsgálat tanúi megemlítik, soha nem megy a későbbi családi fészket adó Tinordra lakni, csak fiai. Őmaga Felsőörsön maradt élete végéig. Tinódy Borbáláról alig szólnak valamit az okmányok. Az 1701 után született, 1728-ban még hajadon, 1730-ban már férjhez ment Annáról is keveset tudunk, csupán annyit, hogy Jakaszics, másképp Czizmazia Mihályhoz ment feleségül, s a még 1730-ban is élő édesanyjával szintén Felsőörsön marad. Ezt egy későbbi okmányból tudjuk, valamint azt is, hogy akkor a Tinódy-család többi tagjai hol tartózkodnak.51 Tinord, Bogárd, Rétszilas, Töbörzsök nagyon sokáig lakatlan maradt. A Rákóczi-szabadságharc alatt a birtokperek, a határbizonytalanságok okozta viszályok miatt az elhagyatott, a Sárvíz kiöntéseitől zsombékos legelő, rét, láp, világa nem vonzotta őket. Az aránylag épségben megmaradt, nyugodtabb körülmények között élő Nyugatról nemigen kívánkoztak a vad Keletre. A harc is csak a birtok hasznáért, jövedelméért, s jövendő lehetőségeiért folyt, — amint csak ezért kellett Fiáth Jánosnak is csupán Töbörzsök, Szentmárton és Szered. A Rákóczi-szabadságharc elmúltával Töbörzsökért tovább folyt a per. Az elhunyt Tinódy András helyett a család nevében Tinódy Péter folytatja tovább a küzdelmet, aki a per folyamán a királyhoz fellebbez rámutatva arra, hogy az a családi ősi birtoka volt, Batthyány Ádám országbírótól erre megerősítést is kaptak, érte a fegyverváltságot is kifizették. A folyamodványra 1713. május 2-i keltezéssel Fejér megyéhez leirat érkezett. Ez megállapítja, hogy 1702-ben az udvari kamarával a kincstári ügyészen keresztül Fejér megye a fegyverváltságot illetően megállapodást kötött. A megye részéről fizetendő 15 000 forint összegű átalányban egyeztek meg, és akkor a Tinódy 215