Fejér Megyei Történeti Évkönyv 8. (Székesfehérvár, 1974)

Tanulmányok - Balázs László: Két dunántúli család vándorlása a XVI – XVIII. században

lat megerősítésére) eö kegyelmétől, úgymint eötven forintokat, a többit is per partes (részletenként), vagy pedig egyszersmind tartozik eö kegyelme anticpato (előlegképpen) letenni és az három esztendőre járandó árendát impleálnyi (kiegészíteni). Tinódy András manu aliena ob ignorationem scriptorum, nihilominus pro parte manus signati cruce -f- (idegen kézzel az írások nem ismerése miatt, de a nevezett keze helyett kereszttel).42 Ezen megállapodás — amit a kamarai véleményezésből láttuk, — nem valósult meg a gyakorlatban, de amint ez az írás is mutatja, nem lehettek kicsinyek a Tinódyak nehézségei. — De egyébként is felhasználnak minden lehetőséget igényeik megvédésére. A királyhoz folyamodnak és kérésükre I. Lipót 1701. szept. 30-án elrendeli, hogy a határt Szt.Miklós, Cece, Alap, Lók, Fertályos, Szered és Szentmárton felé állapítsák meg/3 A megyénél pedig a szomszéd birtokosokkal szemben 1701. július 24-én tiltakoznak és eltiltják Fiáth Jánost Töbörzsök, Rétszilas, Tinord, Csöngejalva kaszálásától, hasznától, legeltetésétől, s bárminemű használatától.44 Hasonlóképpen tiltják 1702. június 12én Fejér megye előtt Rétszilas, Tinord, Bogárd és Töbörzsök pusztáktól Csöngefalvával együtt a Tinódyak a szomszédokat: gr. Zichy Imrét, Fiáth Jánost, Meszlényi Jánost, Farkas Mihályt, Fördös Mihályt és Mátéffi Mihályt, és azokat is, akik Zichy Imre gr. engedélyéből Bogárdot használatra bírták, azután Bárányi Györgyöt, Szekeres Istvánt is, más szomszédokkal együtt az ott találandó nyájaknak az elvesztése és emberek elfogásának terhe alatt.45 Ennek figyelemébe nem vétele miatt 1701-ben Balogh János gulyáját el is hajtották, ami tetemes kárt jelentett.46 Akárhogy is védik magukat ellenük, a most már velük szembe forduló Vánossy ellenében tehetetlenek. Vánossy Töbörzsök, Szered és Szentmárton pusztákat gazdátlannak jelenti a Kamaránál, s mindjárt javasolja is, hogy azok adományoztassanak Fiáth Jánosnak. Fiáth ezekre a pusztákra, így Töbörzsökre is ezen véleményezés, ajánlás folytán királyi adományos levelet is nyer.47 A későbbi királyi leírat kifejezetten meg is mondja, hogy ezeket a pusztákat Fiáth János Vánossy javaslatára (assignatio) nyerte el, mint amelyekhez Vánossy szerint Tinódy Andrásnak nem volt joga. — De amikor Vánossy Fiáthoz 1703. ápr. 25-én a kir. mandátum alapján a nevezett puszták birtokába beiktatja, Tinódy András birtokon belü lennek azonnal ellene is mondott, ezt Vánossy, mint kamarai tiszt április végén kiadott írásában igazolja is, mégpedig jogosan, mert Töbörzsök után is a fegyverváltságot már a Kamarának a megyén keresztül lefizette. A beiktatással Töbörzsök, Szered és Szentmárton nem került azonnal Fiáth János birtokába és Tinódy András ellen emiatt az ellentmondás miatt Fiáth a pert megindította.48 A per nagyon sokáig elhúzódott a Rákóczi-szabadságharc miatt, s 1703 után csak 1713-ban folytatódott újból. Időközben meghalt Tinódy András. 1664-ben fiatal emberként kérte a veszprémi káptalantól oklevelei átírását. 1695 után a korábban említett Erzsébet és Ferenc mellett 1701 előtt még születnek gyermekei: Ilona, Judit, Borbála, s végül Anna. Ferencről később sehol sincs említés, feltehetően ő is meghalt, így Tinódy Andrásnak fiágon nem mardt utóda. Legidősebb leánya, Erzsébet, Manyoki Ist214