Fejér Megyei Történeti Évkönyv 8. (Székesfehérvár, 1974)

Tanulmányok - II. Forrásszemelvények az ügyvédség történetéhez

ország világos törvényei előre elöntéseket hoztak (II. 83. l?23-iki 38—1729:43.), mégis, minthogy ezeknek hatása nem eléggé észlelhető: komolyan parancsoljuk, hogy ti az ügyvédeket szorítsátok az ügyek kifejtésében minedenekelőtt a rövidségre, a tényt, körülményeivel együtt és a dologra tartozó feleletekkel adják elő világosan, bármi fölöslegest azonban éppen úgy, mint a törvények és szakírók szükségtelen idézését mellőzzék. Ellenkező esetben az ügyvédeknek e részben való túllépéseit, helytelenítés mellett, egyúttal a válaszirat mellőzésével orvosolni; az ügyvédeket munkájuk és beadványaik tömörítésére szorítani mindenképpen igyekezzetek, hogy ily módon a törvénynek éppúgy, mint a méltányosságnak elég tétessék. 10. Mindennapi tapasztalás tanúsítja, hogy a táblai bíróság előtt és másutt is működő némely ügyvédek, annyi ügyet vállalnak el együtt és egyszerre, hogy azoknak még minden igyekezetük ráfordítása mellet sem felelhetnek meg, főleg a lényeges és a döntő kérdések kellő megvitatása és megoldása tekintetében. Ennek következménye, hogy az ilyen ügyvédek a munka terhe által nyomva, nemcsak hogy ügyeiket idegesen és elhamarkodva tárgyalják, de az erejüket felülmúló, reájuk nehezedő munkákat elodázni és időt nyerni akarván, lényegtelen kérdések és nehézségek felvetésével mind az ügyek folyását, mind azok befejezését késleltetik. Hogy tehát ezen esetekből következően az ügymenet késleltetése elháríttassék, nektek kegyelmesen meghagyjuk és parancsoljuk, hogy minden figyelmeteket szorgalmasan arra fordítsátok, nehogy bármelyik ügyvéd több ügyet vállaljon el, mint amelyek vitelének meg bír felelni. Azokat pedig, akikről kitűnik, hogy nagyobb számú ügy vitelét keresik és a fölvállaltaknak a kelleténél kevésbé felelnek meg, komoly megintés után bölcs és igazságos megfontolással, bizonyos számú ügyek vitelére korlátozni és e módon is az ügyek folyását gyorsítani el ne mulasszátok. Ezek azok, amiket az ügyvédnek megrendszabályozása tárgyában kegyelmesen elhatározni és nektek ezennel meghagyni szükségesnek láttunk. Meghagyjuk egyben kegyelmesen, mert jelen kegyelmes elhatározásunk oda irányul, hogy csupán becsületes és jártas ügyvédek vétessenek fel s az ügyek lefolytatása gyorsíttassék, ez alapon nemcsak a köz, hanem a magánperes felek java is előmozdíttassék, ezt ti is tartsátok szem előtt mindenképpen. Egyszersmind arról, hogy tényleg mennyi ügyvédre van szükség, a kebeletekben előforduló perek arányához képest és hogy milyen létszámot vélnétek hasznosnak: előbb tüzetes tanácskozást tartani és véleményeteket felterjeszteni hozzánk kötelességteknek tartsátok. Hozzátok különben kegyelmünkkel stb. kelt főherczegi városunkban, Bécsben, február 10-én 1769. évben. Mária Terésia sk. gr. Esterházy Ferencz sk. Skultéty Ferdinánd sk. (Közölve Wenczel, Kúria) 32. (Ügyvédi észrevétel a 31. sz. királyi rendelethez) Tekintetes kir. Ítélő tábla! A legszentségesebb császári és királyi felségnek az igazságszolgáltatás gyorsítására irányzott és a tekintetes Tábla által velünk közlött, valóban anyai gondoskodását az ügyvédek a legmélyebb hódolattal tisztelik. Utóbbiaknak a közjóra szolgáló intézkedések üdvös szabályozása az összes hazafiak érdekében legfőbb célja, minthogy az ügyvédek az állampolgárokat képviselik. Előzetes véleményünk, hogy ezen kegyelmes szabályzat végrehajtása függesztessék fel mindaddig, míg arra az ország lakói képviselőik útján nem nyilatkoztak. Egyébként e kegyelmes rendeletnek az ügyvédeket, azok ténykedését és munkálkodását érintő célja kettős; egyik a pereknek számban való megszorítása, a másik az igazság gyorsabb kiszolgáltatása. De a perek szaporodása, vagyis azok számos volta, inkább az ország törvényes rendszerének, mint az ügyvédeknek rovandó fel. Ebben az országban ennek olyan okai vannak, amelyek más tartományokban, ahol a szabad forgalom virágzik, majdnem ismeretlenek. Nálunk a perek a gyökeres jogból, jogok' arányításából származnak, nők kizárására, okiratok kiadására, érvénytelenítésből, ellentmondás indokolására irányulnak, a kir. ügyész által a hűtlenség, vagy a magszakadás címén indítottak és az örökségekből származnak. Mindezek gyakran az ország keletkezésének idejére vezethetők vissza és sok század ügyirataiból ok-adatolhatók, mi ezen országnak sajátságos viszonyaiban rej110