Fejér Megyei Történeti Évkönyv 8. (Székesfehérvár, 1974)

Tanulmányok - II. Forrásszemelvények az ügyvédség történetéhez

vállaltam, személyre tekintet nélkül, gazdagot és szegényt egyaránt elfogadva, tartózkodva az ellenféllel való összejátszástól, könyörgésre, jutalomra, kedvezésre, megfélemlítésre, gyűlöletre, vonzalomra és szeretetre tekintet nélkül, Isten törvénye, igazsága, a törvények és a királyság elfogadott szokása szerint, a nekem munkám alapján járó munkadíj fejében igazán és hűséggel szolgálok és segítségére leszek tehetségem szerint, megbízómat elegendő törvényes ok nélkül a megkezdett és felvállalt ügyben el nem hagyom és nem akadályozom, úgy segítsen engem Isten és az összes szentek. Erről az előrebocsátott eskütételről kiadtuk a tanúságlevelet, amely az említett Spolarich Antal jövendő jogosultságának igazolásához szükséges, káptalani szokásos és érvényes pecsétünk alatt bizonyítékul az általános jogszokás szerint. Kelt Egerben, Pünkösd utáni hatodik vasárnapon, az Úr születésének 1754. esztendejében Július hó 14. napján. (PL) 30. Mária Terézia 1764—1765. évi decr. 28. tc. A meghatalmazott és az ügyvéd rendeléséről. A császári és apostoli királyi szent felség kegyelmes jóváhagyásával határoztatik, hogy ezentúl a meghatalmazottak és ügyvédek rendelése az alispánok előtt is törvényesen megtörténhessék, és arról a vármegyék egyedül az ő jelentésök alapján is állíthassanak ki bizonyítványokat. (CIH) 31. (Mária Terézia a Királyi Kúriához 1769.) Az országlás egyéb gondjai és aggodalmai között is mindig arra irányult kegyelmes szándékunk, hogy mindenkinek a magáé megadassék, az igazság kellően kiszolgáltassék. Evégből, míg annak törvény által előírt útján, a jogszolgáltatás általános reformja megvalósul, kegyelmesen megfontoltuk, mik volnának a jog és igazságszolgáltatás érvényesülésének oly akadályai, amelyeket az ország törvényeinek sérelme nélkül átmenetileg is el lehetne hárítani. A mindennapok tapasztalatából ugyanis nyilvánvalóvá válik, hogy az igazságszolgáltatás során egyes megromlott lelkű, nem az igazságot, hanem a nyereséget kereső ügyvédek tudatlansága és haszonlesése okozza a hiányok egy részét és hinti el a perek magvát. Ennélfogva, hogy egyrészről azon férfiak tisztessége és tiszteletre •méltósága, akiknek nagy része az ügyvédség tudományát eddig is méltóan gyakorolta, a tisztességes és törvénytudó közönség előtt vitathatatlan legyen; másrészről pedig, hogy azokat, akik ezen tisztségre alkalmatlanok, eltávolítsák és ilyképpen az ügyvédek túlzott számbeli növekedésének és a különböző tisztességűek keveredésének elejét vegyük; továbbá, hogy az ügyvédek sorába csak tisztességes és szakképzett egyének kerülvén, a peres ügyek gyorsan és annak rendje szerint haladjanak, így maga a szívünkön fekvő igazságszolgáltatás sikeresebb legyen, kegyelmesen a következőket rendeljük. 1. Hogy jövőre egyáltalán senki se bocsáttassék az ügyvédi esküre és az ügyvédkedés gyakorlására, hacsak előzőleg szigorú és szoros vizsgát nem tett és abban az ügyvédkedésre megkívánt tudomány elégséges próbáját nem adta. 2. A vizsgálatra azok is, akik az elméletet magukévá tették, csak akkor bocsáttassanak, ha tanáraiktól erkölcsi és tanulmányi bizonyítványt nyervén, a törvénykezési gyakorlatot jogban jártas és valamely köztisztségben (ahova az ügyvédi tisztség is számíttatik) működő személy mellett megtanulták, s főnökük tanulmányi, erkölcsi bizonyítványát felmutatják; azokat pedig, akik csak a gyakorlatban tanulták a jogot, csupán akkor bocsássák vizsgára, ha főnökeik jogban való megfelelő jártasságukról és erkölcseik feddhetetlenségéről bizonyítványt adnak ki. Akik a szükséges bizonyítványokkal ellátva, vizsgát tenni akarnak, ezt a következők szerint tegyék: 3. Azok, akik királyi és báni tábláinknál kívánnak ügyvédekként működni, vagy azoknak teljes ülésén, vagy legalább az elnöknek jelenlétében és a tábla testületéből ugyancsak a tábla által kijelölendő más négy tagja előtt tegyenek 108