Fejér Megyei Történeti Évkönyv 8. (Székesfehérvár, 1974)

Tanulmányok - II. Forrásszemelvények az ügyvédség történetéhez

dig a perekben az ügyvédek az említett üres és tárgyhoz nem tartozó előadásokat, kifogásokat, vitairatokat időhúzás céljából a bírák feltartására, a peres felek terhes költségére és kifárasztására előadnák, az 1567. évi 27. tc. szellemében vessék el azokat, amint az ügyben eljáró bírák az 1563. évi 49. tc, valamint a Hármaskönyv II. rész 83. §-a szerint elszeghetik, miután meghallgatták a keresetet, az alperes védekezését (ami alatt a halasztó kifogást is értjük, amit együtt és egyszerre az érdemi nyilatkozat előtt kell előterjeszteni); erre a felperes válaszát, az alperes viszontválaszát, nehéz éss nagyobb súlyú kérdésekben, ha a bíró úgy látja a felperes harmadik és az alperes negyedik válasziratát, a per eldöntését tovább ne halasszák. Az ügyvédeket régi időben esküvel is kötelezték, az 1567. évi 27. tc. szerint. Ezt később az 1574. évi 34. tc. elengedte, mert az esküdt ügyvédek túl sok munkadíjat kértek, s egymásközt hallgatólagosan az egyes ügyfelek ellen összeszövetkeztek, hogy azoknak ne legyen perbeli képviselőjük. Minthogy ezzel szemben a peres feleknek orvoslást kívánunk nyújtani, azt rendeljük, hogy az ügyvédek az ügy tárgya szerint mérsékelt és részletekbeni díjat kérjenek, főleg a nyomorult és szegény megbízóktól, s ha abban megegyezni nem tudnak, a bíróság mérlegelje és határozza meg annak összegét. A peres felek ellen pedig össze ne esküdjenek az örökös hallgatás büntetése alatt, az ellenérdekű féllel hallgatólag vagy nyíltan a per eredményére vagy saját ügyfelüknek a kárára össze ne beszéljenek, az esküszegők ellen kiszabott büntetés terhe alatt. Ezzel szemben minden egyes ügyfélnek jogos és törvényeinken alapuló igényét bármelyikük közülük, ha annak képviseletére felkérték, személyválogatás nélkül, szegények és gazdagok számára egyaránt felvállalni tartozik, s ha pedig nem vállalja és erre nem hajlandó, a bíróság panasz alapján kötelezze a vonakodó ügyvédet a maga tekintélyével az ügy vállalására. A jövőben azonban csak az járhat el, aki a mi magyar udvari kancelláriánkban, királyi táblánk vagy az ország rendes bírái, a megyei törvényszék, és a megyegyűlés, vagy a szabad és királyi városok tanácsa előtt az alábbi forma szerint esküt tett, más országok szokásához hasonlóan, s annak letételéről szóló oklevelét az ügyvédi meghatalmazással együtt a bíróság előtt, valahányszor fellép, felmutatja. Az ügyvédek által teendő eskü szövege: Éh, T. Ügyvéd esküszöm az élő Istenre, Szűz Máriára, az ő szent anyjára és az összes szentekre és Isten ki választottai ra, hogy tudva és rosszhiszeműen jogtalan ügyet nem vállalok, ilyet a hazai törvény ellenére nem támogatok, a pert feleslegesen és üres kifogásokkal és vitákkal tudatosan húzni nem törekszem, erre megbízóimat rá nem beszélem és ki nem oktatom, velük a pertárgy részére nem kötök egyezséget, az ügyben megismert titkot megbízóm veszélyére fel nem fedem, az ellenféllel ügyfelem kárára semmiféle egyezséget nem kötök. A bíráknak az illő tiszteletet és tekintélyt megadom, előttük és a bíróságon magamat szerényen viselem, minden jogsértéstől és sértéstől a törvényes büntetés terhe alatt tartózkodom, nem terhelem a feleket a jogosan járón túl költséggel és munkadíjjal, s az általam megkezdett pert törvényes ok nélkül annak befejezte előtt el nem hagyom. Végül a szabályzatnak, amelyet ő királyi és császári felsége 1694. október 26. napján kegyesen megerősített jóváhagyott és kiadott, magamat mindenben alávetem és ahhoz alkalmazkodom, így segítsen engem Isten és minden szentek. Kiadtuk kedvelt hívünk, Jaklin Balázs nyitrai püspök, ugyanezen hely és megye örökös főispánja, tanácsosunk keze és magyar udvari kancelláriánk által az ausztriai Bécsiben. 1694. év október hó 26. napján. (OL) 24. III. Károly 1723. évi decr. (II.) 30. tc. Minthogy az igazság gyorsabb és pontosabb kiszolgáltatására az általános és rövid törvényszékek tartása több év óta elmaradt, ö legszentségesebb felségének királyi táblája (kivévén a törvényszünetek idejét) ezután folytonosan ülésezni fog, s ez ülésen az ítélőmestereknek hivatalos kötelességük szerint, az 1545. évi 34-ik törvényczikk értelmében teljes számban, s az 1559. 38-ik törvényczikk tartalma szerint folytonosan, kivétel nélkül jelen kell lenniök, e törvény értelmében mással nem helyettesíthetők. 105