Fejér Megyei Történeti Évkönyv 8. (Székesfehérvár, 1974)

Tanulmányok - II. Forrásszemelvények az ügyvédség történetéhez

ARTICULUS IV. A' Procuratoria Constitutiók mindenütt az Országnak részeiben, Fő és Vicé Tiszteknek, Nótáriusoknak, CanceHaristáknak, kik specialiter arra exmittáltatnak, hasonlóképen Városi rendeknek a' Bírák előtt lött hit szerént való rescriptumokra, mind két Cancellariáról, és Káptalanokból-is megadassanak. 23. Szabályzat, betartandó a királyság ügyvédei és perbeli képviselői részéről Minthogy élni kívánunk Császári és Királyi tekintélyünkkel és hatalmunkkal, melyet elnyertünk (elismerték azt az ország karai és rendéi az 1526-ban tartott diétán ugyanannak első törvénycikke szerint) s szívünkön fekszik mindannak érett megfontolással való rendezése, ami szükséges az ország kormányzásához, mely kormányzás elsősorban és legfőképpen az igazság szolgáltatásából áll: mivel királyi fenségünkhöz jutottak és elé terjeszttettek számos panaszok és sérelmek az igazságszolgáltatás intézésével kapcsolatban, melyet azok, akikre tartoznék, elmulasztanak, késleltetnek sőt hátráltatnak: s minthogy ennek okaként nemegyszer és nem utolsó sorban az ügyvédekre vagy procuratorokra emelnek panaszt; akiknek hivatása egyébként az egész államban közérdekű, tisztelt, gyümölcsöző és szükséges, nehogy a védelem nélkül maradott ügyét jogellenesen veszítse, ezenfelül dicséretes is, ha illő módon gyakorolják: hiszen ha nem védenék az ügyvédek az özvegyeket, árvákat, együgyű ártatlanokat, a gonosz emberek cselvetésétől, jogtalanságától, zsarolásától, áldozatul esnének, így illően hasonlítják az ügyvédeket a hazát védő katonákhoz; mégis ha ők a nyereség szennyes vágyától elragadva igaz és igaztalan ügyeket vegyesen vállalnak fej, megbízóikat és ügyfeleiket, akiknek igaztalan ügye van, az ügy vállalásakor igaztalan perek szítására és bonyolítására ösztönzik és rávezetik, méltán elítélendők és kiutasítandók az államból. Kétféle olyan ügyvéd van, akik az egész tiszteletreméltó jogi tanácsot adó testületre a tömegek méltatlankodását idézik. Először azok, akik nyereségvágyból vegyesen vállalják a jogos és jogtalan igények érvényesítését, megbízóikat és ügyfeleiket pedig a hamis per első szabálya szerint gonoszul így oktatják ki a pervitelre: ha megtetted, tagadd! Másodszor a közélet rabulái, akik semmi jogot nem tanultak, akiknek merész és harsány hangjukon túl sem tapasztalatuk, sem jogi tudásuk, sem bölcsességük, sem alkalmasságuk sem lelkiismeretük: akiket a jogtudós Cuiacius egyetemesen a perek tudatlan szítóinak, ügyfeleik részére csalást és ostobaságot rosszhiszeműen árusítóknak nevez. Az ügyvédeknek olvasottaknak, jól felkészülteknek és törvénytudóknak, de nem kevésbé tisztességeseknek és feddhetetleneknek kell lenniük, nehogy tisztük inkább az igazság kijátszását és a perek növelését szolgálja, mintsem az igazság felderítését és a perek megszüntetését, ezáltal dagadjon az ő erszényük, s tönkremenjenek szerencsétlen ügyfeleik. Nem kevés ügyvéd köt megbízójával vagy ügyfelével egyezséget a pertárgy egy részére, különböző mesterkedéssel és ürüggyel hurcolják meg a peres feleket, tartalmatlan kifogásokkal, hosszú válasziratokkal és a tárgyhoz nem tartozó eszmefuttatásokkal húzzák a pert, s időt akarnak helytelenül eluralkodott szokás szerint nyerni. A szegény ügyfelek szűkössége miatt ügyük jelentéktelensógére hivatkozással a támogatást megtagadják, ezáltal az igazság sérelmét és a szegény peres felek romlását példátlan módon okozzák. Hogy az ilyen visszaéléseknek és a peres felek hasonló károsodásának végét vessük és elejét vegyük, a felhívásunkra és megbízásunk szerint Pozsonyban összegyűlt nádorunk és a római szentbirodalom hercege, Eszterházy Pál kedvelt rokonunk, más hűséges báróink és főpapjaink, valamint királyi táblánk bírái által szentesítettük ezt a szabályzatot, hogy bármely ügyvéd, aki a pertárgy részét magának lekötné, járandóságát a kincstár részére veszítse el, s az általa kötött ilyen egyezség érvénytelen és semmis legyen, a felek pedig annak kötelékétől feloldandók. És miután a bírákról, akiket eskü is köt, de Leo és Alexander császárok törvénykönyvben rögzített büntetése a kötelességszegő bíróra is fenyeget, hasonlót fel nem tételezhetünk: irányításukra és ellenőrzésükre felhívjuk az egész királyság minden rendes és alsóbb bíróját, őelőttük kell költségeikben is a peres felekkel mértékletesen, lelkiismeretesen munkájukat értékelve megegyezniök. Ha pe104