Fejér Megyei Történeti Évkönyv 6. (Székesfehérvár, 1972)

Tanulmányok - Strasszer György: Pártviszonyok és politikai küzdelmek Fejér megyében a népi demokratikus átalakulás időszakában II.

szolgálhat. Fejér megyében a párt mezőgazdasági és parasztpolitikájának helyes érvényesítésére különösen nagy szükség volt. Ebből a szempontból döntő szerepe volt az UFOSZ szervezetek megalakításának. Az őszi hónapokban a párt már felkarolta a parasztság megsegítésére irányuló erőfeszítéseket. Szót emelt a szántási hitelek célszerű, mind szociális, mind politikai szempontból megfelelő felhasználásáért. A megye dolgozó parasztjai, főképpen a földhözjuttatottak nem vették igénybe megfelelő mértékben a hitelt. Ebben a parasztság egy részének bizalmatlansága fejeződött ki. „Addig, amíg a parasztság nem lát tisztán a népellenes úri szövetkezés teremtette bizonytalanságban, addig bizalmatlan lesz. Ehhez pedig a pártközi tárgyalások befejezése és a Baloldali Blokk követeléseinek teljesítése szükséges" — írta a Fehérvári Hírek november 20-án. A lap szerint a hitelt egyes helyeken „helyi profitszerzésre" használják fel. A paraszti bizalmatlanság másik okát a földreform véglegesítésének további elhúzódásában látták. 1946 őszén nem egyszerűen újra csak a földreform végleges kivitelezésének elhúzódásával van gond, hanem a földkérdéssel kapcsolatban kiéleződő politikai ütközetről van szó. A földkérdés megoldásának, a földreform kivitelezésének egyik Fejér megyei sajátossága abban fogalmazható meg, hogy egyfelől a népi radikalizmus forradalmi megoldásai, másfelől pedig a paraszti revízióra való törekvés miatt — közben a volt nagybirtokos osztály visszaszerző törekvéseivel motiválva — erősen elhúzódik, és időnként újólag elsőrendű politikai kérdésként, konfliktusként vetődik fel. Mi mással lehetne magyarázni, hogy ebben a megyében, amelyben a Dunántúlon Somogy megye után a legalacsonyabb volt a mezőgazdasági népsűrűség — 59 mezőgazdasági dolgozó jutott egy négyzetkilométerre —; az egyetlen olyan megyében, ahol a mezőgazdasági területnek több mint a felét igénybe vették a földreform céljaira, amelyben a leginkább jogos igénylők már 1945 szeptemberéig úgyszólván csaknem teljes mértékben kielégítést nyertek (a felnőtt lakosság 10,5 százaléka, 28 316 igénylő kapott földet) és a földhözjuttatottak csaknem egyharmada kis- és törpebirtokos volt, s végül, amelyben az átlagos juttatás mértéke jóval az országos átlag (5,1 kat. h.) fölött volt — 6,5 holddal — még 1946 végén is éles harc folyik a földreform körül. \ Tulajdonképpen arról van szó, hogy 1946 végén a földreform revíziója érdekében kibontakozó újabb kisgazdapárti támadás különösen éles formát öltött Fejér megyében. A párt újra módosítani akarta a földosztás egész rendjét a régi kisbirtokosok javára. Ez a törekvés rendszerint összefonódott a párt vidéki szervezeteiben levő reakciós elemek demokrácia- és kommunistaellenes szándékaival, ami itt a megyében megint csak igen erőteljesen és világosan érzékelhető 1946 végén minden kérdésben és összeütközésnél. Ez a törekvés a reform terén újabb zűrzavarhoz, a parasztságon belül pedig az eddiginél is erőteljesebb politikai megoszláshoz vezetett volna. A Független Kisgazdapárt és a Parasztszövetség Fejér megyei vezetőségei az év második felében vitássá tették a földreform egész korábbi végrehajtását és a földigénylő bizottságok működésének és a juttatások rendjének és mértékének általános felülvizsgálatát köveid