Fejér Megyei Történeti Évkönyv 6. (Székesfehérvár, 1972)

Tanulmányok - Strasszer György: Pártviszonyok és politikai küzdelmek Fejér megyében a népi demokratikus átalakulás időszakában II.

telték. „Vizsgáltassák felül a községi földigénylő bizottságok megalakulásának törvényszerűsége, összetétele és a földreform során kifejtett minden munkája, és oszlassák fel késedelem nélkül a törvényellenesen alakult bizottságokat, s a törvényszerűen megalakult bizottságok tegyenek javaslatot a jogtalanul juttatott földek elvételére és a törvényszerű juttatásokra" — írták beadványukban. Ezzel a követeléssel újabb rohamot indítottak a földreform radikális-forradalmi megvalósítása ellen, ami annál is inkább politikai célzatúnak tűnt, hiszen az elmúlt hónapokban a radikális túlzásokat jó részt korrigálták. Követeléseiket a gazdag paraszti érdekeket képviselő kisgazdák beadványukkal megfelelően alátámasztották és fenyegették a gazdálkodás nehézségeivel birkózó újgazdák helyzetét. Ezzel is magyarázható az a határozott kiállás, amely az UFOSZ megyei alakuló ülésén volt tapasztalható a földreform szegényparaszti értelmezése, értékelése mellett és védelmiében. Mivel a megye földhözjuttatott parasztsága újra szembetalálta magát a földreform elleni fellépéssel, mert óriási nehézségekkel kellett megbirkóznia önálló gazdaságában és, mert felismerhetően erősödőben volt az újgazdák paraszti szemlélete 1946 őszén, ezért a III. kongresszus határozatának megfelelően követelték a földreform végleges lezárását, a telekkönyvezés befejezését. „Elég volt a bizonytalanságból" című írásában a parasztegység megvalósítását követelte a párt lapja. „Csak egy földosztás volt, újat nem akarunk. A telekkönyvezést gyors tempóban végre kell hajtani!"

151 Ez a munka Bodmér községben fejeződött be először. 1946 végén 12 községben folyt, 33 községben felülvizsgálat, 28 községben kivitelezés alatt állt a tielekkönyvezés és 8 községben végeztek felmérési munkálatokat. A 11 sváb településen állt a munka.

152 Etyékről ezekben a napokban utazott parasztküldöttség az OFT-ba azzal a követeléssel, hogy folytassák és gyorsítsák meg a földosztási munkálatokat. Ez az indokolt türelmetlenség a parasztság földhöz való ragaszkodásának a jele volt. Kifejeződött benne az a tény, hogy a megye parasztsága a földreform során kiosztott földet 1946 végén már maradéktalanul a saját birtokának szerette volna tekinteni. Ebben a helyzetben tették meg a megyében a döntő lépéseket az UFOSZ megyei vezetőségének létrehozására. December 13-án megyei pártközi értekezleten a négy demokratikus párt vezetői abban állapodtak meg, hogy valamennyien felszólítják újgazda és földhözjuttatott tagjaikat a közös érdekképviseleti szervben való egyesülésre.

153 Biztató fejlemény volt ez, újból felcsillantotta a koalíciós együttműködés lehetőségének reményét. Közben folyt a helyi szervezetek megalakulása.

154 A megyei vezetőség megválasztására 154 paraszt ember jött össze december 22-én Székesfehérvárott. A tanácskozás résztvevői között 34 MKP, 20 FKP, 5 SZDP-tag volt, a többiek parasztpártiak és nagyobb számban pártonkívüliek voltak. 20 községből 56 parasztküldött érkezett, a jelenlevők többsége székesfehérvári gazda volt.

155 A szervezet vezetőségét teljes egyetértésben választották meg : elnöknek Viniczay Józsefet (NPP), alelnöknek Vígh Józsefet és Nagy Ferencet (FKP), Molnár Károlyt (SZDP) és Zalka Ferencet (MKP). Az