Fejér Megyei Történeti Évkönyv 6. (Székesfehérvár, 1972)

Tanulmányok - Szerényi Imre: Kísérlet a megyei igazgatás átalakítására II. József korában

a megyei hivatalt, a bíróságot, milyen szobákat és üléstermeket alakítsanak ki, stb.

314 Az új közigazgatási rendszer tehát egy, az állam által fizetett hivatalnokréteget kívánt létrehozni, amely minden tekintetben az államtól függött. Ez sikerült is, hiszen a tisztviselők túlnyomó többségének, a fizetésen kívül más jövedelme nem nagyon volt. Az állam növekvő terhet vállalt ezzel magára, de a rendi 'befolyástól mentes hivatali apparátus kiépítése érdekében erre mindenképpen szükség volt. A városok irányítását 1783-ig két kormányszék végezte: a helytartótanács és a kamara. Az utóbbi főleg a városok gazdasági ügyeit ellenőrizte, de a két kormányszék működési köre nem volt egyértelműen elválasztva. 1783-ban II. József változtatott ezen a kettősségen, és városi ügyek intézésével egyedül a helytartótanácsot bízta meg. 1787-ben megszüntették a helytartótanács és a városok közötti közvetlen kapcsolatot, a városok közigazgatási ügyeit az alispánok (felsőbb fokon pedig a királyi biztosok) hatáskörébe rendelték. A városok gazdasági ügyeit pedig a kerületi kamarai adminisztrációk intézték. A városok ezzel sokat veszítettek önállóságukból, ugyanis a városi bírót a királyi biztos nevezte ki, és a választott tisztségeket is a biztos által jelölt személyekkel töltötték be. (A jogszolgáltatás reformja természetesen a tanács bírói hatáskörét is lényegesen megcsonkította.) A királyi biztosok rendszeresen ellenőrizték a városi magisztrátus működését, még a városi gazdálkodásba is beleszóltak. 1787-ben a városi és mezővárosi magisztrátusok hivatali működésére vonatkozó részletes rendelkezéseket adtak ki. Az egyik ilyen rendelet szabályozta a városi tisztviselők fizetését is. Hasonlóan a megyékhez, itt is bizonyos különbségek voltak az egyes városok hivatalnokainak évi fizetése között. Összehasonlításképpen alábbiakban közöljük Székesfehérvár és Szeged város hivatalnokainak évi fizetését:

35 Székesfehérvár Szeged bíró 500 600 polgármester 500 600 tanácsosok (senatores) 350 400 jegyző 450 500 segédijegyző 250 300 írnokok 250 300 tiszti ügyész 150 200 pénztárnok 350 400 kancellisták 150—200 1'50—250 szolgák 100 140 A szabad királyi városokhoz hasonlóan a mezővárosok hivatali szervezetét is szabályozták. Miután a városok igazgatási ügyeit az alispán felügyeleti hatáskörébe helyezték, rendeletben határozták meg, hogy a városok milyen ügyekkel fordulhatnak, illetve kötelesek fordulni az alispánhoz. Eszerint a megye (az alispán) köteles gondoskodni arról, hogy a városi hivatalok pontosan kövessék a felső utasításokat, betartsák a türelmi rendeletet. Az alispánok rendszeresen ellenőrizzék a városi iskolákat, szenteljenek különös figyelmet a német nyelv ta-