Fejér Megyei Történeti Évkönyv 6. (Székesfehérvár, 1972)

Tanulmányok - Szerényi Imre: Kísérlet a megyei igazgatás átalakítására II. József korában

feladat nem is volt csekély. Később egyes megyékben a huszárok, hajdúk számát pontosan szabályozták a többi személyzettel együtt. Külön szabályozták a helyi közigazgatási szervezet (megyei hivatal) s külön a helyi bíróság rendelkezésére álló huszárok és hajdúk számát. A községi igazgatás szervezete nem sokat változott, az „alapkő továbbra is a községi bíró" maradt. Rájöttek azonban arra, hogy felesleges minden községben jegyzőt állítani. így létrehozták a körjegyzőségeket, amelyek több község írásbeli ügyeit intézték.

31 Utasítások, rendelkezések szabályozták a megyei tisztviselők és alkalmazottak fizetését. Az évi fizetés a megye nagyságától is függött, az alkalmazottak fizetését a megyék a háziadóból fedezték. A megyék tartották fenn az újonnan felállított bíróságokat is. Fejér megye például 1670 forintot fizetett hozzájárulásként a királyi biztos és hivatal fenntartásához, 9480 forintot pedig a megyei hivatal és a judicium subalternum ellátására. A hajdúk és huszárok ellátmánya ezen felül 5877 forintba került a megyének. Ha ehhez hozzászámoljuk az egyéb járulékos költségeket (ruhapénz, rabok ellátása, irodaszerek, stb.), akkor a közigazgatási apparátus fenntartása Fejér megyében közel 21 000 forint terhet jelentett az adózóknak.

32 Ez viszonylag nagy összeg volt, ha hozzátesszük, hogy Fejér megye ugyanebben az évben (1788) 56 484 forint hadiadót (contributio) fizetett. Az egyes tisztviselők fizetése a következőképp alakult Fejér megyében:

33 alispán 1000 másodalispán 300 főjegyző 500 aljegyző 150 levéltárnok 250 írnok 100 tiszti ügyész 300 pénztárnok 500 számvizsgáló 200 főszolgabíró 300 szolgabíró 150 adószedő 150 mérnök 400 főorvos 800 (0 seborvos 150-250 bába 150 huszár 120 hajdú 75 forin Az új hivatalszervezet, a megnövekedett feladatok (közegészségügy, építésügy, stb.) nagyobb létszámú hivatali személyzet fenntartását igényelték, ami jelentős anyagi terhet jelentett a megyéknek. Az évente beszedett adó kb. 20 %-át a hivatalszervezet fenntartására fordították. Az újonnan felállított helyi bíróságok alkalmazottainak fizetését is szabályozták. A bíróság elnöke évi 500, az ülnökök 300, a különböző irodai tisztviselők 100—200 forint fizetést kaptak. A Fejér megyében működő judicium subalternum fenntartása 4546 forintba került. Nemcsak a tisztviselők fizetését szabályozták, hanem részletes utasítást adtak ki arra vonatkozólag, milyen épületben kell elhelyezni