Fejér Megyei Történeti Évkönyv 6. (Székesfehérvár, 1972)

Tanulmányok - Szerényi Imre: Kísérlet a megyei igazgatás átalakítására II. József korában

részletes jelentést az uralkodónak. A biztosok egymásközt levélben és szóban beszéljék meg a kerületeiket érintő közös ügyeket. Nagyon fontos a beosztott tisztviselőik helyes kiválasztása. Maguk a biztosok jelöljék ki az alkalmas személyeket, és küldjenek részletes felterjesztést róluk a helytartótanácsnak. A javasolt személyek csak a központi kormányszervek jóváhagyása után léphetnek hivatalba. Utazásaik alkalmával mindenütt vizsgálják meg a hivatali jegyzőkönyveket, a 'helyi pénztárak számadásait, a panaszokat, derítsék ki az esetleges adóhátralékok okait, tekintsék meg a középületeket, a katonai létesítményeket, hidakat, gátakat, csatornákat, tájékozódjanak az erdők helyzetéről, a fásítás előrehaladásáról. Ellenőrizzék rendszeresen, hogy az alsóbb hivatalok betartják-e a türelmi rendeletet, valamint az adózással, az összeírással és az úrbéri ügyekkel kapcsolatos rendelkezéseket. Tartsanak szoros kapcsolatot a megyei mérnökökkel, akiknek segítségével készítsenek átfogó tervéket az út- és csatornahálózat fejlesztésére. A tervezet még csak felsorolásszerűen tartalmazza azokat a feladatokat, amelyeket a későbbiekben aprólékosan, mindenre kiterjedően meghatároznák. A tervezet kiterjeszti a biztosok hatáskörét a szabad királyi városokra, a privilegizált közösségekre is. Továbbá felügyeleti joggal ruházza fel őket a só- és harmincadhivatalok felett. II. József tehát egy teljesen új típusú közigazgatási rendszert kívánt bevezetni Magyarországon, megszüntetve ezzel a nemesi alkotmány bástyáját" — a megyei önállóságot. Érthető, hogy ezzel a tervvel magyar nemes egykönnyen nem vállalhatott közösséget. Ezt az uralkodó is tudta, és nagy körültekintéssel végezte a jelöltek kiválasztását. A kerületek felállítása a rendek felfogása szerint a rendi alkotmányt sértette, ezért a biztosi tisztség elfogadása a jelölteket válaszút elé állította. A hivatal elfogadása egyet jelentett az uralkodó abszolutisztikus törekvéseinek aktív támogatásával, és az esetleges népszerűtlenség vállalásával. A biztosnak meg kellett küzdenie a megyei nemesség nyílt-burkolt ellenállásával. A királyi biztosi rendszerről' szóló rendelet 1785. március 18-án jelent meg. A rendelet leszögezi, hogy az eddigi főispáni rendszer nem mindig működött megfelelően, ennek pedig a közigazgatás látta kárát. Ezért az ügyek intézését (az eddigi főispánok helyett) a császár által kinevezett biztosokra bízza. Magyarországot tíz kerületre osztja, mindegyik élére egy-egy biztost állít, aki titkos tanácsosi címet visel. Évi fizetése 6000 aranyforint. A hivatal elfoglalásakor a biztosok esküt tesznek. A rendelet röviden meghatározza jogaikat és kötelességeiket.

4 Az uralkodó a pesti kerület (Pest, Heves, Nógrád, Borsod és Fejér megye, továbbá a Nagykunság és a Jászság) élére királyi biztosnak gr. Majláth Józsefet nevezte ki. 1787 elejétől Majláth helyett, aki alkanoellár lett, Almássy Pál fiumei kormányzó a pesti kerület biztosa. Vizsgáljuk meg a továbbiakban, milyen változásokon ment át a megyei közigazgatási szervezet.