Fejér Megyei Történeti Évkönyv 6. (Székesfehérvár, 1972)

Tanulmányok - Szerényi Imre: Kísérlet a megyei igazgatás átalakítására II. József korában

Szerényi Imre: KÍSÉRLET A MEGYEI IGAZGATÁS ÁTALAKÍTÁSÁRA II. JÓZSEF KORÁBAN I II. József uralkodása idején számos jelentős reformkísérletre került sor társadalmi, politikai téren, valamint az államigazgatás területén. Tanulmányunkban az államigazgatás terén végrehajtott intézkedésekkel foglalkozunk, ezen belül is egy megye — Fejér — igazgatásában bekövetkezett változásokkal.

1 Elöljáróban röviden ismertetjük az egész országot érintő főbb államigazgatási változásokat, továbbá a királyi biztosi rendszer létrejöttét. Itt II. József fő célja az állami és közigazgatási apparátus központosítása és egységesítése volt. Az „egységes birodalom" létrehozásának célja lebegett szeme előtt, amikor megkísérelte az egymástól gazdasági, társadalmi, etnikai és kulturális tekintetben eltérő országokat egységes monarchiába összeolvasztani. Elképzelése az volt, hogy az uralma alatt levő minden egyes ország kormányzását az illető ország egyetlen kormányszékének kezében fogja össze. Először a kamarai ügyek igazgatásának önállóságát számolta fel (1782. május 7.), megszüntetve a bécsi általános udvari kamarát. A cseh és osztrák tartományok kamarai ügyeit a cseh—osztrák kancellária, a magyar és erdélyi kamarai ügyeket pedig a magyar kancellária irányítása alá helyezte.

2 Ez az intézkedése magyar vonatkozásban közvetlen előzménye volt annak a néhány hónappal később megjelent (1782 aug.) rendeletének, amelyben egyesítette a magyar udvari kancelláriát az erdélyi kancelláriával. i A két kormányszerv és a két ország egyesítése a magyar nemesség évszázados vágya és követelése volt, amely ezzel az intézkedéssel lényegében megvalósult. A magyar kancellária hatásköre kibővült, feladatai megsokszorozódtak, ezért növelték a tisztviselők létszámát. Ugyanakkor bizonyos ügyeket kivettek a kancellária feladatköréből, és intézésükre — egyben a birodalmi egység érdekében is — külön udvari bizottságokat és hivatalokat hoztak létre. (Egyházi és tanulmányi bizottság, kegyes alapítványi bizottság, építészeti igazgatóság, stb.) A kancellária átszervezése után a helytartótanács reformjára került sor. Az 1724-ben felállított Magyar Királyi Helytartótanács az 1848-as önálló magyar minisztérium megalakulásáig az ország legfontosabb központi kormányszerve volt. A nagyszabású reformtervek végrehajtása, újabb hatalmas feladatot jelentett a helytartótanács-