Fejér Megyei Történeti Évkönyv 6. (Székesfehérvár, 1972)

Tanulmányok - Czakó Sarolta: Székesfehérvár szabad királyi város igazgatása 1688 – 1740.

Az 1715—1720. évi összeírás 397 családfő nevét tartalmazza, ezek között (a nevek alapján megkülönböztetve) 214 magyar, 135 német és 48 rác (szerb vagy horvát) családfő szerepel. A vagyoni állapotra utal a megnevezett lakóhelye. A város legelőkelőbb negyede a belváros volt, itt voltak a legnagyobb, legszebb, legjobb állapotban levő házak. Egy belvárosi ház értéke 200—250 forint volt, míg egy külvárosi házat 60 forintért is meg lehetett szerezni. Nos, az 1715. évi összeírás rovatai szerint a belvárosban 47 magyar családfő birtokolt háztulajdont (ebből ötnek volt egész háztulajdona, 15 családnak fél, 20-nak egynegyed házrésze volt, s 7 családfő nem bírt saját házat, vagy házrészt). Ugyanakkor 77 német családfő rendelkezett belvárosi házingatlannal, közülük 11 fő birtokolt 12 házat (egy polgárnak tehát 2 egész háztulajdona volt), 25-en fél házzal s 35-en negyed házrésszel rendelkeztek. A belvárosban mindössze 6 rác családfő bírt 6 negyed házrészt. A Palotavárosban következőképpen alakul a kép : Latosok nemzetiség Egész ház- Fél ház- Negyed Házrész szerint tulajdon- tulajdon- ház- nélkül nal nal tulajdonmagyar német rác nal 105 91 6 8 20 1 2 17 35 2 33 Ebből látható, hogy a magyarok többsége a Palotavárosban lakott, s itt ők számítottak j ómódúaiknalk a rác családokkal szemben, akik túlnyomóan szintén ebben a városrészben laktak (48 családfőből 35), de sokkal kevesebb házingatlannál rendelkeztek, mint a magyar lakosok. A Budai elővárosban a következőképp oszlik meg a lakosok aránya : Lakosok nemzetiség szerint magyar német rác Egész háztulajdonnal Fél háztulajdonnal Negyed háztulajdonnal Házrész nélkül 62 2 38 22 18 2 1 13 3 7 4 3 A legtöbb háznélküli, kisvagyonú magyar városi lakos tehát a Budai elővárosiban lakott. A három városrész áttekintéséből egyben az is kitűnik, hogy a 135 német családfőből mindössze 3 volt olyan, akinek egyáltalán nem volt házrésze, ellenben a 214 magyar családfőből önálló házrésznélküli volt 37, a rácok közül pedig 3 ilyen család volt a 48-ból.