Fejér Megyei Történeti Évkönyv 6. (Székesfehérvár, 1972)

Tanulmányok - Czakó Sarolta: Székesfehérvár szabad királyi város igazgatása 1688 – 1740.

Ha az egyéb ingatlanokra vonatkozó rovatokat vizsgáljuk, azokból kitűnik, hogy a legtöbb föld és szőlő a magyar polgárok és lakosok birtokában volt. A németek feleannyi földet bírtak, a szőlőtulajdonuk közel akkora volt, mint a magyaroknak, ezzel szemben a rácok elenyésző nagyságú földdel és szőlővel rendelkeztek (tizedannyi földet bírtak mint a magyarok, s negyedannyi szőlőt). S hogy ilyen arányok mellett is a német lakosok bírtak több házingatlant, s a saját ház nélküli szegény ember száma közöttük elenyésző volt, arra enged következtetni, hogy elsősorban kézműiparral foglalkoztak, és csak kiegészítésképpen szőlőműveléssel. A rác lakosokat is elsősorban a kézműipar területén lehet megtalálni. Mindez kitűnik az 1715-ös céheket és mestereket összeíró kimutatásból.

11,1 Az 1727-es összeírás a háztulajdonosok nevét tünteti fel, a bel- és külvárosi házakat, továbbá azt, hogy a háztulajdonosok rendelkeznek-e földterülettel vagy sem. Ha azonos szempontok szerint vizsgáljuk az 1727. évi összeírást, akkor a következő képet nyerjük: 558 háztartásfőt mutat ki az összeírás, ebből a nevek alapján 338 magyar. 164 német és 28 rác családfő szerepel. 28 névnél nem lehet megállapítani a névből a hovatartozást. Belváros Családfők neve Ház Ház az elővárosokban magyar német rác szántóval szántó szántóval szántó és réttel és rét és réttel és rét nélkül nélkül 50 48 76 75 1 6 6 Budai előváros 103 43 94 41 Palotaváros 186 148 34 13 38 11 2