Fejér Megyei Történeti Évkönyv 6. (Székesfehérvár, 1972)

Életrajzok - Lukács László: Nagy Károly 1867 – 1943.

„A székesfehérvári püspöki Szentszéknek f. hó 24-én tartott ülé­sén Nagy Károly zámolyi plébánosnak Pápa öszentségéhez intézett felfolyamodványa ügyében hozott véleményes jelentést hiteles jegy­zőkönyvi kivonatban az összes közlemények csatolása mellett van sze­rencsém Nagyméltóságodhoz felterjeszteni." 18 Természetesen a pápától a válasz nem érkezett meg augusztus elejéig. Mindvégig Zámolyon maradt tehát Nagy Károly a Tanácsköztár­saság alatt. A proletárdiktatúra egyik irányítója, szervezője volt Zá­molyon. Többször hívott össze népgyűlést. Egy ilyen népgyűlésről tu­dósít a Székesfehérvár és Vidéke: ,,Zámolyon vasárnap óriási népgyűlés volt. Nagy Károly pélbános a forradalmi vívmányokat ismertette, élénk helyeslés mellett, míg Horváth József jegyző a proletárdiktatúra jogbizonylatait világította meg. Gyűlés után megválasztották a direktóriumot, utána pedig a Marseilles hangjai mellett szétoszlott a hatalmas tömeg." 19 Az iskolák szocializálásának is híve volt Nagy Károly. Naponta járt be Székesfehérvárra, hogy részt vehessen a tanítók szocialista átképző tanfolyamán. A Tanácsköztársaság megdöntése után, a proletárdiktatúra veze­tőire, támogatóira, az egykori vöröskatonákra nehéz sors várt. Akik meggyőződésből álltak a néphatalom oldalára, azok bátran vállalták a szenvedést, a börtönt, a halált. Nagy Károly azonban gyáván viselke­dett. 1919. augusztus 10-én a következő levelet küldte Prohászkának: „Nagyméltóságú Püspök Űr! Jelenleg bocsánatot kérek minden Nagyméltóságod ellen elköve­tett szavaimért és tetteimért, melyeket Sárosdról való elhelyezésem fölötti végső elkeseredésemben mondottam és cselekedtem. Most már másodszor értem meg a szőlő és gyümölcstermésit Zámolyon; ah mily rettentő fájdalom ez nekem, hogy az általam ültetett szőlő és gyü­mölcsös termését nem én élvezhetem; hanem míg utódom bőven pén­zel az én kezem munkájának gyümölcséből, addig nekem drága pén­zen kell vennem! Meg míg Sárosdon górémban jó helye volt kukori­cámnak, addig Zámolyon egész télen csövenként keféltetnem kellett kukoricámat a penésztől, mert különben teljesen elrothadt volna; meg én Sárosdon az udvart be gyepesítettem a baromfiak részére, Zá­molyon meg 1 árva fűszál sincs az egész udvarban; meg a jövedelem is sokkal kevesebb, mint Sárosdon. Ily körülmények között nem cso­dálhatja Nagyméltóságod ha az áthelyezés folytán engem ért óriási anyagi kár és rettenetes lelki fájdalomból eredt végső elkeseredés ki­faikadásokra kényszerített szóval ás tettel Nagyméltóságod ellen. Rég megírtam Nagyméltóságodnak, hogy az áthelyezés engem teljesen tönkre tett anyagilag, testileg és lelkileg; ez kényszerített engem a szocializmus karjaiba, melytől reméltem Sárosdra való Visszajuthatá­somat. De kommunista sohasem voltam. A tanítók részére Székesfe­hérvárott tartott tanfolyamra ugyan mindennap bementem Zámoly­ról, és bizonyítványt is kaptam róla, de ezt azért tettem, mert kétszer összehívtam a híveket gyűlésre, de beláttam magam is, hogy a papi földek és az államsegély elvonása esetében a 600 lélekből álló szegény

Next

/
Thumbnails
Contents