Fejér Megyei Történeti Évkönyv 6. (Székesfehérvár, 1972)
Közlemények - Pera Ferenc: A Kisgyón-Balinkai Bányaüzem hatása környezetére
Pera Ferenc: A KISGYÓN-BALINKAI BÁNYAÜZEM HATÁSA KÖRNYEZETÉKE Az üzemek hatását közvetlen környezetükre a Fejér megye móri járásában fekvő Balinka község területén épült Kisgyón-Balinka bányaüzem szempontjából vettem vizsgálat alá. Elöljáróban szükségesnek tartok két dolgot megemlíteni. Az egyik, hogy egy sajátos jellegű üzem hatásvizsgálatáról van szó. Amíg az emberi települések és a telepített ipar évszázadokon keresztül egy helyben maradnak, s eközben a környezet minőségi és mennyiségi változáson megy át, addig a szénbányászati iparra épült települések a szénvagyon elfogyása után lassan megszűnnek. Kivételt képez az utolsó évtized, amikor az egyéb ipartelepítés általában olcsóbbnak bizonyult, mint a lakosság eltelepítése. Természetesen a szénbánya nyitásától kezdve, sőt ezt megelőzően is folyik a tőke beáramlása az adott vidékre, és ez a bányászat befejezéséig tart. A másik megjegyzés, hogy a Balinka Bányaüzembe jelenleg 16 községből járnak be dolgozni. Bár az üzem gazdasági, szociális, kulturális és egyéb vonatkozásban is hatással volt valamennyi község fejlődésére, most csak a bányaüzem közvetlen környezetében fekvő községekre — Bakonycsernyére, Balinkára és Bodajkra — gyakorolt hatását vizsgáltam. A terület hullámos dombvidék, melyet északon a Vértes hegység, keleten és délen a mellári fennsík kiemelkedő mészkő és dolomit gerincei zárnak le. A természetes karsztforrások és a csapadék vizét a Gaja patak vezeti le. Az évi csapadék átlag 650 mm. Felhőszakadáskor és a kora-tavaszi olvadáskor a Gaja kilép medréből, és nagy, művelés alatt álló földterületeket áraszt el. A tájat helyi és helyzeti energiai az ország egyik első lakott területévé tették. A kő-korszaktól kezdve minden időszak emlékei ma megtalálhatók. A községeket ma magyar, szlovák és német ajkúak lakják. A bánya nyitása előtt a vidéknek ipara nem volt, kivételt képezett egynkét vízimalom, valamint a két-bárom főt foglalkoztató kisgyóni fűrésztelep. A népesség e községekben a következőképpen alakult :
