Fejér Megyei Történeti Évkönyv 6. (Székesfehérvár, 1972)

Közlemények - Pera Ferenc: A Kisgyón-Balinkai Bányaüzem hatása környezetére

1900 1910 1920 1930 1941 1949 1960 1970 Bakonycsernye 2249 2109 2343 2852 3126 3223 3780 3799 Balinka 620 578 503 727 813 914 1630 1494 Bodajk 1982 1955 1907 2139 2374 2570 4068 4182 összesen 4851 4642 4753 5718 6313 6707 9478 9475 A bányászok számának alakulása: — — 17 348 663 968 2482 2081 A népesség ezzel szemben nem növekedett azokon a településeken, amelyek az ipari üzemektől távolabb estek, bár ezekből is jártak üzemekbe dolgozni. Ilyen szemponbtól tanulságos a móri járás alábbi községeinek népességalakulása : 1900 1910 1920 1930 1941 1949 1960 1970 Csákberény 1727 1785 1713 1645 1710 1540 1570 1499 Is^timér 1592 1482 1344 1321 1297 1512 1352 1215 Nagyveleg 986 1011 948 887 888 930 1012 945 összesen 4305 4278 4005 3853 3895 3982 3934 3659 A századfordulón e három községhez tartozó földterület 15 400 kat. hold volt. Ebből a 100 kat. holdon felüli 5 nagybirtokos 10 673 kat. holdat birtokolt. A terület művelésére rendelkezésre álló gépek, szerszámok, állatok száma a következő volt: 5 gőzüzemi lokomobil, 8 járgány, 6 cséplő^szekrény, 11 vetőgép, 13 rosta, 223 eke, 8 szecskavágó, 65 borona, 39 henger, 133 igás szekér, 866 szarvasmarha és 135 ló. Az 1910-es statisztikai felmérés szerint Bakonycsernyén 506 keresőképes lakos volt: 66 kereső 10—50, 149 kereső 1—10 holdas birtokos, vagy bérlő (többségük 5 holdon aluli), 291 cseléd, gazdasági munkás és napszámos. A földbirtok a községekben élő keresőképesek töredékét tudta csak állandóan vagy időszakosan foglalkoztatni. A községek keresőképes lakói minden munkalehetőséget megragadtak Veszprémtől Székesfehérvárig, sőt messzebb is. Lényegesen nagyobb volt a lakosság elnyomorodása, mint a megye többi területén, ahol a birtokkoncentráció kisebb volt. Ezért a századforduló kivándorlóinak nagy száma e községekből került ki. 1910-^es statisztika szerint Bakonycsernyéről 126-an tartózkodtak Amerikában. Ezek egy része az első világháború után visszatért. Néhányan házat építettek, többségük koronára váltotta dollárjait, és az infláció elvitte a vagyont. Az ipar kialakulása Az első világháború után a párizsi békeszerződéssel az ország szénvagyonát nagyrészt elvesztette. Az energiahordozók termelését saját erőből kellett biztosítani. Így került sor a fúrásokkal már 1914ben felkutatott kisgyóni szénterület feltárására és kiaknázására. 1924-ben befejeződött a 16 km-es, 760 mm-es nyomtávú gőzüzemű