Fejér Megyei Történeti Évkönyv 6. (Székesfehérvár, 1972)

Közlemények - Lukács László: A velencei szőlőhegy népi hajlékai

Lukács László: A VELENCEI SZŐLŐHEGY NÉPI HAJLÉKAI A népi kultúra kutatói előtt régóta ismert, hogy a határbeli épületek (tanyák, csőszkunyhók, pásztorenyhelyek, szőlőbeli hajlékok) a népi építkezés ősi formáit őrizték meg, és egyben kifejezői a hagyományos gazdálkodási viszonyoknak is.

1 Néprajzi vizsgálatuk azért fontos, mert ezek az épületek nemcsak a népi gazdálkodásnak, hanem a paraszti társadalom életének is jelentős helyei voltak.

2 A határbeli épületek tanulmányozásának fontosságára Bátky Zsigmond hívta fel a magyar kutatók figyelmét.

3 Kutatásukhoz jó útmutatóul szolgálnak Vajkai Aurél és Gunda Béla módszertani tanulmányai.

4 A magyar néprajzi szakirodalomban több kiváló munka jelent meg, melyekben az alföldi tanyák, szőlőspajták és a dunántúli présházak, pincék népi építkezését írták le a kutatók. E munkák közül figyelmet érdemelnek Vajkai Aurél, Tóth János, Balogh István, Vincze István, Bakó Ferenc, Andrásfalvy Bertalan, Gazda Anikó, Kurucz Albert, Pallàdi—Kovács Attila és Dám László tanulmányai.

5 Dolgozatomban az ő kutatásaikat kívánom kiegészíteni a velencei szőlőhegy népi hajlékainak leírásával. A dunántúli szőlőikultúra, a szőlőművelés és a szőlőbeli építkezés gyökereit a néprajz, a történettudomány és a gazdasági földrajz kutatói az 'antikvitás kései századaiba, Pannónia római megszállásának időszakába (i. e. 12—8) helyezik.

6 Tudjuk, hogy a ma is kiváló borairól híres Balaton-felvidéken a rómaiak honosították meg a szőlőművelést.

7 Velence területén már a római koriban is lakott település állt

8 ezen haladt keresztül az a Ny—K-i útvonal, amely Aquincumot kötötte össze Savariaval.

9 Az egykori római út az Árpádkorban megtartotta jelentőségét. így a. stratégiailag fontos helyen fekvő település a középkorban is jelentős hely lehetett a fejedelmi, később királyi központ, Székesfehérvár közelében.

10 Bonfini Venetia oppidúmként említi a ,,Budai út" mentén, ,,

inter Albam et Budám" elhelyezkedő helységet, és építését a véneteknek tulajdonítja.

11 A fenti településtörténeti adatok csak közvetett úton világítanak rá a Velencei-hegység törökelőtti szőlőművelésének kérdésére. Régészeti adatok hiányában legfeljebb feltételezhetjük, hogy a földraj zi szempontból a Balaton melléki borvidékhez hasonló Veiencei-hegységben is folytattak szőlőművelést már a XVII. század előtt, a jelentős település lakói.

12