Fejér Megyei Történeti Évkönyv 6. (Székesfehérvár, 1972)

Közlemények - Vass Előd: Székesfehérvár (Istulni Belgrád) XVI. századi török forrásai

je szerint 630 000 akose 3 évre vállait összeggel folytak be. De 1546. január 17-én Ju&zuf bin Csakir, Mohamed bin Musztafa és Hasszán bin Csakir budai gönülliük többéit ígértek, 3 'évre 700 000 akcse beszedésiének vállalásával. 1546. június 29-én Hasszán bin Ali budai önkéntes lovas (gönüllü) a batthyáni és polgárdi kincstári bevételekkel együtt 3 évre 800 000 akcse beszedését vállalta. De 1546 augusztusában a fenti három vállalkozó ismét ráígért a 3 évi bevételre, most már 900 000 akcse beszedésével, ők hárman ugyanebben az évben a váci mukáta vállalkozói között is szerepelitek. Végül 1547. január 4én Üvejsz bin Dzsafar fehérvári dzsebedzsi, Ahmed bin Musztafa topcsi és Hudaverdi bin Halil kereskedő 3 évre 1 050 000 akcse beszedését vállalták.

13 Az 1547. szeptember 26-tól 1548. április 9-ig vezetett vámnaplóban jelenik meg a „Szigeti kapu vámja", „Ingoványi kapu" vámja", vagy pedig a „búza a szigeti malomiból" s ,,a városi malomból" kifejezések, egyébként a leggyakoribb a bor és a szarvasmarha megvámolása volt. Ezen időszákban 1548 február hónapban: boros hordóik illetékéiből, sóvámból, a városi malomból 3 fertal lemérésének illetékéből, a vásártér illetékéből, haltized és marhavámból, híd- és kapuilletékből, posztó, üveg, óntárgyak és fűszer stb. vegyesáruvámból összesen: 9295 és fél akcse vám jövedelem folyt be. A székesfehérvári mukáta jövedelmiéiben az 1555—1558. években a 3 évre Junusz szpáhi vállalása szerinti 600 000 akcse bevételezésével, jelentős, közel 40 %-ois visszaesés mutatkozik. A székesfehérvári mukáta bevételei 1558. szeptember 13-tól havi megoszlásban így alakultak: 1558 szeptember: 5588 akcse, 1558 október: 13 006 akcse, 1558 november: 5493 akcse, Sábán, Hasszán, Báli és Mumi vállalásában 1559. március 10-től pedig így alakult: 1559 március: 2171 akcse, 1559 április: 7389 akcse, 1559 május: 9133 akcse, 1559 június: 2884 és fél akcse, 1559 július: 317 és fél akcse, 1559 augusztus: 3963 akcse, 1559 szeptember: 10 587 és fél akcse, 1559 október: 8279 és fél akcse, 1559 november: 21 684 és fél akcse, valamint 1559 december: 5882 akcse bevétel volt, főleg bor- és sóvámból. A székesfehérvári mukáta jövedelmének 1565/1570. évi összesített jövedelemkimutatása szerint a fenti idő alatt a bevétel 800 ezer akcséról 970 000 akcsére emelkedik fel. Közben meg kell jegyeznünk, hogy a budai defterhane intézkedése alapján 1562. május 5-től a váci mukáta ügykezelésébe tartozó dunai átkelőhelyekről Fehérváron keresztül hajtott szarvasmarhákért Fehérváron nem kellett vámot fizetni. Ez a rendelkezés azt jelentette, hogy a váci mukáta egyik új jövedelemágaiként a fehérvári marhavámolást kiemelték a fehérvári mukáta ügykezeléséből s így csupán a kelet-dunántúli helyekről nyugatra hajtott marhák után fizettek itt vámot. A székesfehérvári mukáta, Ajdin és Musztafa Boszna vállalkozók kezelésében, 1574. április 22-től öt hónap alatt 88 862 akcse bevételihez jutott. Ez az összeg közel 252 155 magyar dénár, illetve 1647 magyar arany volt. Az egyes, tételek megoszlása a következő: marihavám: 11 999 és fél akcse, borvám: 475 akcse, juhvám: 1920 akcse, vegyesáruvám : 1165 akcse, sóvám: 420 akcse, menyasszony illeték: 30 akcse, tehát a marha- és borvám a bevétel 80 %-a felett volt.