Fejér Megyei Történeti Évkönyv 6. (Székesfehérvár, 1972)

Közlemények - Móra Magda: A ratio educationis megvalósítására irányuló törekvések Fejér megye népiskoláiban

hivatalos tekintélyének képviselői, tegyenek meg mindent, hogy a községek a budai tanítóképzőbe küldjék fel tanítóikat Szent György napja után a helyes módszer megtanulására. Otthon viszont ezalatt rendbe kell hozni az iskolák épületét.

22 Az iskolai munka színvonalának emelését egyébként a többször idézett 1780. december 16-án kelt, nálunk 1781 áprilisában kihirdetett rendelet is szem előtt tartja. Bár látszólag a tanító érdekeinek védelmében emel szót, mikor a községgel kötendő szerződése szükséges voltát előírja, de bizonyára a tanítót is helyhez akarja kötni, ne vándorolhasson ötletszerűen, így az iskola tervszerű, folyamatos munkája biztosítva legyen. A tanítás zavartalanságát kívánja lehetővé tenni az az utasítás is, hogy a tanító részére a tanteremtől elkülönített lakást kell biztosítani, hogy házi foglalatosságai az ifjúság oktatásában ne akadályozhassák.

23 Ez az elkülönített lakás nem is kis követelmény a XVIII. sz. végén, ha arra gondolunk, hogy a XIX. sz. közepén is nem egy helyen ,,a mester szobájában vagy cselédlakásokban folyik megyénkben a tanítás" és Pötölle pusztán 22 tanuló számára „oskolai külön épület nincsen, meg a tanító is a gulyással és a béresekkel együtt lakik, ott is tanít."

24 A rendelet aprólékos gyakorlatiassága annyira közel visz a magyar falvak hétköznapi életéhez, hogy részben kimutathatóan meglevő szokásokat vesz tekintetbe, részben olyan kívánságokat fogalmaz meg, amelyek legalább egy évszázadra mutatnak előre. Az az életközelség, amely a rendeletet jellemzi, nagyon emlékeztet a Ratio Educationis egyes elgondolásaira, előírásaira. Különösen szoros rokonságot mutat a tanítóképzésről, a nevelők megbecsüléséről és a falusi oktatásról szóló fejezetek gondolataival. A canonica visitatiók és a váll plébánián végzett kutatásaim arról győztek meg, hogy a szálak Ürményi Józsefhez vezetnek. Bár a négy szerző egyéni kéznyomait nehéz lenne a Ratio szabálykönyvében kimutatni, de célkitűzéseik, életútjuk ismerete valószínű következtetésekre ad lehetőséget. A magyar népoktatás bizonyára nem volt szívügye, Kollár Ádám udvari könyvtárosnak, aki mint jogtudós és történetíró az összbirodami állampatriotizmus eszméit hirdette 'és mindig szlováknak vallotta magát. Valószínűleg tőle való az állami kézbe vett oktatásügy királyi felségjogból levezetett magyarázgatása, amelyet bevezetésemben idéztem, és amely nagyon hasonlít a királyi kegyúri jog kialakulására vonatkozó okfejtésére.

25 Az európai oktatásügyi viszonyokban jártas Tersztyánszky Dániel udvari levéltárosról is valószínűnek látszik, hogy a protestáns német egyetemek és középiskolák rendszerét jobban ismerte, mint a magyar népiskolák viszonyait.

28 A Jászapátiban született Makó Pál, aki 1777-től a budai majd pesti egyetem tanszékének matematika tanára volt, — s akit kora legkiválóbb magyar matematikusaként, az első korszerű magyar fizikatankönyv írójaként tartunk számon —, életútjiával is igazolta, hogy nemcsak az összbirodalom szemszögéből nézte a magyar közoktatást. A szabálykönyv készülésének idején azonban ő is a bécsi Theresianum falai közül látta a hazai viszonyokat.

27 Ürményi József kancelláriai tanácsos, mint a királynő hű embere, az év nagy részét bizonyára szintén Bécseben tölti, de 1775