Fejér Megyei Történeti Évkönyv 6. (Székesfehérvár, 1972)
Tanulmányok - Strasszer György: Pártviszonyok és politikai küzdelmek Fejér megyében a népi demokratikus átalakulás időszakában II.
ték a miniszterelnököt, hogy a tisztogatás munkálatait országosan is gyorsítsák meg és a megyébe a kormány küldjön tisztogató bizottságot. 66 Nehéz nyarat élt át 1946-ban az ország népe, Fejér megye lakossága is. A gazdasági helyzet tovább romlott, a pénzromlás már-már érzékelhetetlen volt, az ellátásban súlyos hiányosságok adódtak. Június 1-én 120 millió, de július 1-én már 50 milliárd pengő ért annyit, amennyit 1945 júliusában 1 pengő ért. A pénz lényegében megszűnt, összes funkcióját elvesztette. 617 A fizetéseket későn folyósították, élelemhiány volt, a mezőgazdasági munkákat az iga hiánya nehezítette. Az infláció főleg az ipari munkásságot és a fizetésből élőket sújtotta. A bányavidékeken különösen rossz volt az élelmiszerellátás. A szovjet hadsereg 670 mázsa gabonával sietett a megye ellátatlan lakosságának megsegítésére. A politikai helyzet ennek megfelelően alakult, A lakosság elkeseredése fokozódott, bizalma megingott. A nehézségeket az egyház és a reakciós politikai vezetők az elégedetlenség, a munkáspártok és demokráciaellenes hangulat elmélyítésére igyekeztek kihasználni. A politikai nehézségeket fokozta a kitelepítések vontatottsága, a demokratikus intézkedések szabotálása, főleg a telekkönyvezés lassú lebonyolítása és a beszolgáltatásoknak különösen az új gazdákat sújtó terhei. Ezzel kapcsolatban általában panaszra adott okot, hogy a beszolgáltatás mértékének megállapításánál nem alkalmazták a progresszivitást. 68 A nemzeti bizottságokban a Szociáldemokrata Párt és a Kommunista Párt képviselői újólag kifogásolták a megyei Földbirtokrendező Tanács működését és elhatározták, hogy képviselőiket viszahívják abból. Hasonló lépésre szólították fel a szakszervezeteket is. 69 A munkáspártok közötti kapcsolat a megszokott képet mutatta, a nyár elején harmonikus volt. Együtt léptek fel a negatív jelenségek ellen, a fentieken túl a közigazgatási bizottságban is felszólaltak az ismétlődő és terméketlen viták ellen ezeket folytonosan a Kisgazda Párt képviselői kezdeményezték — és kilátásba helyezték, hogy elhagyják a bizottságot is. 70 Több ízben láttuk már, hogy a két munkáspárt viszonya a megyében a fő kérdésekben, a politikai harc alapvető feladatainak megoldásában megfelelt az akcióegység és a koalíciós politika normáinak, azonban az egyes feladatok megoldásában a szociáldemokraták időnként mellőzve érezték magukat. A kommün ist ák helyenkénti bizalmatlansága és a Szociáldemokrata Párton belüli jobboldali erők túlbecsülése sértette a testvérpártot. Jóllehet, július elején egy jelentésben mindkét munkáspárt jónak minősítette kölcsönös viszonyát, sőt a szociáldemokraták megyei vezetősége szerint „minden vonalon példás együttműködés tapasztalható.., 71 már a hónap közepén komoly szakadásra és súrlódásokra került sor közöttük a „B"-listázások kérdésében. A közigazgatás megtisztításának munkája nehezen haladt előre. A kisgazdák késleltették küldötteik kinevezését a tisztogatási bizottságokba. A bizottságok munkájába már bekapcsolódott tagok igyekeztek a javaslatokat sokszoros vitának alávetni és a döntéseket mi-