Fejér Megyei Történeti Évkönyv 6. (Székesfehérvár, 1972)
Tanulmányok - Strasszer György: Pártviszonyok és politikai küzdelmek Fejér megyében a népi demokratikus átalakulás időszakában II.
újjáépítés és a városrendezés kérdései, az ellátás — és főleg az élelmezés — problémái, általában a szociális gondok kerültek szóba. A párt a lakosság észrevételeit és javaslatait a későbbiekben nemcsak agitációs és propaganda munkájában, hanem községpolitikai tervének kidolgozásában is hasznosította. 60 A pártszervezetek készültek a stabilizációval kapcsolatos agitációs feladatok ellátására, az agitációs napokra. Ezeket a kérdéseket a párton belül is kellett tisztázni, a kommunisták között is gyakori volt a vita az újjáépítés és a stabilizáció lehetőségeiről. 611 A pártszervezetek kialakították és fejlesztették az utcabizalmi rendszert, a lakosság tömegeivel való kapcsolat érdekében. A párt agitációs és propaganda munkájában nagy feladatokat kellett megoldani és a párt politikáját sok nehézségen keresztül hirdetni és érvényesíteni. A kisgazdák a pesszimizmust és a külföldi kölcsönök nélkülözhetetlenségét állították. A politikai hangulatot a községi választások időszerűtlen követelésével, a létszámcsökkentéssel és a beszolgáltatással kapcsolatos rémhírekkel feszítették. A pártok irányító szerveit az alispáni pozícióért folyó harc kötötte le. A Kommunista Párt igyekezett biztosítani jogfolytonosságát, a kisgazdák pedig minden áron ki akarták ütni az alispáni pozícióból a kommunistákat. Nagy szükség volt ezért a tömegek közt folytatott agitáció kiterjesztésére és továbbfejlesztésére: a személyes agitáció és a tömegrendezvények kombinálására, a párt legjobb erőinek mozgósítására a politikai tömegmunkában. Június 16-án Rajk László ismételten a megyébe látogatott és beszédet mondott a párt váli és móri járási nagygyűlésén. Mindkét helyen több ezer ember hallgatta meg az általános politikai helyzetről adott elemzést, amelyben a reakció elleni harc feladataival, a községi választások kérdésével és a béketárgyalásokkal foglalkozott. 62 Június—júliusban a párt helyi előadókkal nagygyűléseket tartott Soponyán, Felsőkörtvélyesen, Nagylókon, Nagyhantoson, Sárosd-Jakabszálláson, Sárbogárdon és Sár szentágotán. Ezek témája a politikai helyzet és a stabilizáció voltak. Június 26-án Székesfehérvárott második közös pártnapját rendezte meg a két munkáspárt. A Kommunista Párt befolyása, tekintélye erősödött, erre utal, hogy a június végén újjáalakult városi Nemzeti Bizottság elnökévé a párt képviseletében Rusz Györgyöt választották. 6,3 A vizsgált időszakban megélénkült a népi szervek munkája is. A nemzeti bizottságok újra kezdték betölteni a politikai szerepüket, gyakorolták funkciójukat. Alkalmas fórumnak bizonyultak a legégetőbb politikai problémák, a kényes kérdések felvetésére és megvitatására is. Ebből a szempontból a megyei Nemzeti Bizottságban főképpen a közigazgatás megtisztításának feladataival és a földreform munkálatok befejezésével foglalkoztak. 6 * Június 25-én határozatba foglalták, hogy a nemzeti bizottság szorgalmazni fogja a földreform során földhözjuttatottak részére kiosztott földek telekkönyvi átírásának meggyorsítását. 65 A nemzeti bizottságoknak a Baloldali Blokkhoz tartozó tagjai következetes és határozott álláspontot foglaltak el a leépítés kérdésében is. A bizottság elégedetlen volt a közigazgatás megtisztítására irányuló munka menetével, ezért arra kér-
