Fejér Megyei Történeti Évkönyv 6. (Székesfehérvár, 1972)

Tanulmányok - Strasszer György: Pártviszonyok és politikai küzdelmek Fejér megyében a népi demokratikus átalakulás időszakában II.

képviselő kizárása után a helyi pártszervezet is tisztítsa meg a pártot a jobboldali elemektől. Június 14-én is azt hangsúlyozta a Fehérvári Hírek, hogy „csak egy megtisztított KP, (helyesen: FKGP. A szerző megjegyzése.) pozícióihoz hajlandó hozzájárulni a Baloldali Blokk és a Kisgazda Párt tisztogatásában annak megbízottja is részt vesznek."8 A kommunisták álláspontját osztották a szociáldemokraták is.

49 A munkáspártok a megyében tehát továbbra is készen álltak a Kisgazda Párt progresszív erőivel való összefogásra és annak továbbfejlesztésére. A Kisgazda Párt helyi vezetői azonban nem szívlelték meg az intelmeket. Politikai kijelentéseiket még élesebbre hangolták, tovább erőltették a pozícióharcokat, sajtójuk egyre inkább uszító hangvételre állt. és szemet hunytak belső megosztottságuk felett is, Megkérdőjelezték a párton belüli problémákat, tagadták, hogy válság lenne a pártban.

50 Az egész elmúlt időszakot, annak eseményeit pártpolitikai megmozdulások sorozatának minősítették és nem a tömegek szervezett politikai harcának, e harc eredményeinek.

51 Ezért a Kisgazda Pártban meghúzódó reakciós elemek elleni harcban a baloldali erők új taktikát alkalmaztak és koncentrált támadásiba kezdtek a reakciós pártvezetés helyi képviselői ellen. Június 16-án jelent meg az első, Vócsa múltjával foglalkozó, azt leleplező írás a Fehérvári Hírekben,

52 A megyei nemzeti bizottság június 25—i ülésén pedig Csaba Zsolt ellen terjesztettek be beadványt, amelyben többek között németbarátsággal vádolták.

53 Egyébként a munkáspártok tervszerűen és nyugodtan készültek s\z ország előtt álló és a helyi feladatok megoldására. Júniusban megélénkült a Kommunista Párt tömegpolitikai tevékenysége és agitációs -munkája. A párt már május 19-én is nagy tömegeket vonultatott fel a megyéből Rajk László tatabányai nagygyűlésére.

54 Ezen a napon Adonyban és Sárbogárdon is tartottak járási kommunista tömeggyűléseket.

55 A két járási székhelyen főként parasztok vettek részt a pártok nagygyűlésein. A parasztság és a Kommunista Párt kapcsolatának erősödését nemcsak ez mutatta. A tavaszi hónapokban sorozatosan alakultak meg a párt alapszervezetei a pusztákon: Kislakon Parragpusztán, Felső-Besnyő pusztán, Nagylángon, a Sárosdhoz tartozó Jakabszálláspusztán, Seregélyes-Szőlőhegyen, Hatvanpusztán, Zichyújfaluban, Szilfamajorban, Föveny pusztán, Jánosmajorban.

56 1946 nyarán a vali járásban Botpusztán, Richárd-pusztán, Csordakúton, Üjszáron, FelsőÖrspusztán alakultak újabb pártszervezetek.

57 Megállapíthatjuk, hogy bár a párt már korábban törekedett erre, számottevő sikerrel 1946 tavaszán és nyarán tudott határozott lépéseket tenni a parasztság, főleg az új gazdák irányában. Ez szervezeti téren is kifejezésre jutott. A párt és a szegényparasztság kapcsolatának erősítésén munkálkodtak az aktívabb munkába kezdő FÉKOSZ- és a több településen megalakuló UFOSZ-szervezetek is.

58 Erősödött a megyében a budapesti munkások és kommunisták agitációs tevékenysége.

59

' Június második felében a székesfehérvári pártszervezet több száz kommunistát küldött ki háziagitációra. A kommunisták és a lakosság tömegméretű beszélgetésén elsősorban az