Fejér Megyei Történeti Évkönyv 6. (Székesfehérvár, 1972)

Tanulmányok - Strasszer György: Pártviszonyok és politikai küzdelmek Fejér megyében a népi demokratikus átalakulás időszakában II.

vényén. A székesfehérvári demonstráció alapgondolatát a dolgozók egységének megteremtésére, a munkás-paraszt szövetség erősítésére való törekvés adta meg.

42 Az egységtörekvések legszemléletesebben Bicskén nyilvánultak meg, ahol a május elsejei ünnepségek szervezésében a Kisgazda Párt helyi szervezete teljes határozottsággal vett részt. ,,Mi kisgazdák és parasztok eddig ezen a napon, május elsején még soha nem ünnepeltünk, hanem mindig dolgoztunk. De ma letettük a kapát, otthon hagytuk az ekét és az igát és eljöttünk, hogy mi is ünnepeljünk a munkássággal együtt, hogy bebizonyítsuk: már mi is megértjük ennek az ünnepnek a jelentőségét" — mondta el ünnepi felszólalásában Nagy Lajos, a párt helyi szervezetének elnöke.

43 Május közepén, amikor a közigazgatásnak a reakciós személyektől való megtisztítására irányuló munkálatok előre haladtak, amikor a munkás-paraszt szövetség erősödésének újabb jelei mutatkoztak, a Kisgazda Párt jobboldalának képviselői új követelésükkel igyekeztek ezeket a tendenciákat megakadályozni. Egyre hevesebben szálltak síkra a községi képviselőtestületa választások azonnali kiírásáért. Vócsa Pátkún fújta meg először a riadó jelét, amelyet hamarosan az egész pártvezetés kórusban harsogott: „Értsék meg a pártok vezetői is, hogy a felelősségtudatuk mértéke lesz a döntő jövőbeni szerepük meghatározásánál. Az lesz a magyar nép legnagyobb és legmaradandóbb pártja, amelyik a legtöbb áldozatot hozza a törvényes rend kialakítása érdekében. A községi képviselő testületek a népkormányzat legkisebb sejtjei, ezeket kell elsősorban kiépíteni, hogy önmagát kormányozhassa a falu népe." Kikelt a falusi nép fölötti gyámkodás és jogainak megcsorbítása ellen, ami nyíltan a munkáspártok, a baloldali erők ellen irányult.

44 A párt követelését, amely ez időben a baloldali erőknek a stabilizációért és a közigazgatás megtisztításáért folyó erőfeszítéseit keresztezte, széles körű sajtókampány kísérte és erősítette.

45 Május 26-án a székesfehérvári kisgazdák gyűlésén határozottan sürgették a községi képviselő választásokat. ,,A felszólalók meggyőződése — mondotta Tőke István, a párt egyik helyi vezetője —, hogy jó népi politikát nem lehet csinálni addig, amíg a városok és a falvak ügyeit csaknem kivétel nélkül a kisebbség vezeti és a demokrácia elveivel teljesen ellentétben nem a többség akarata jut a községi képviselőtestületeken keresztül érvényre." Határozatukban a mmiszterelnökhöz és a belügyminiszterhez fordultak sürgős intézkedésért, mert „a Kisgazda Pártban tömörült országos többség régi és egyöntetű óhajtása ez és további elodázása a koalíció helyes és szükséges politikáját tenné népszerűtlenné". A baloldali pártok felismerték a kisgazdapárti taktika lényegét és célját. „Vajon miért oly sürgős a községi választás, éppen ezekben a nehéz napokban? Mert a reakciónak a szanálás előtt ez lenne az utolsó nagy alkalom az elégedetlenség megnyergelésére, egy pártpolitikai játszma megjátszására, az infláció szövetségével. És ekkor nemcsak parlamenti többség lenne . . ,"

46 A baloldali erők érvelése azonban hatástalan maradt. A kisgazdapárti vezetők úgy látták: itt az alkalom, hogy a tavaszi baloldali ellentámadás idején megrendült pozícióikat megerősítsék, megakadá-