Fejér Megyei Történeti Évkönyv 6. (Székesfehérvár, 1972)

Tanulmányok - Strasszer György: Pártviszonyok és politikai küzdelmek Fejér megyében a népi demokratikus átalakulás időszakában II.

záért!", „Éljen az első magyar gazda!" és „Parasztegység kell nekünk!" A nagygyűlés vezető szónoka Nagy Ferenc miniszterelnök egy magas szintű küldöttség élén érkezett a városba. A megmozdulásra a párt országos rendezvényein megszokott külsőségek és a nemzeti, paraszti, vallásos érzület túlhevült, már-már a bigottság és a demagógia határát súroló felhasználása volt jellemző. A miniszterelnök beszédében ugyan megerősítette, hogy a kormányzás formája továbbra is a koalíció marad, de szót emelt a párt pozícióinak kiterjesztéséért, a koalíción belüli hegemónia megszerzéséért: „Tudom, sehol sincs annyi paraszt, mint a Független Kisgazda Pártban, mert a párt nem veszi ki részét olyan mértékben az ország kormányzásában, mint ahogyan azt a nép november 4-én rábízta. Erre csak azt válaszolhatom, hogy semmi sem történhet máról-holnapra és a Független Kisgazda Pártnak ereje tudatában mértéktartónak kell lenni." Beszédében nagy figyelmet szentelt a parasztegység kérdésének. Azt a munkásegység példája felől közelítette meg, amelyet egyszerre tartott követendőnek is és fenyegető veszélynek is : ,,A munfcásegység nagy eredményei példát mutatnak a parasztegység megvalósítására. Ha a parasztság két pártja nem tud megegyezni, megjelenik a színen a harmadik, nyeregbe ül és uralkodik mindkettő fölött."

33 Beszédéből ez alkalommal sem hiányoztak a nacionalista kitételek, a demokrácia sajátos értelmezése, amely szerint azt „a megváltoztathatatlan magyar lelkiségbe kell beépíteni". A Baloldali Blokk pártjai, főleg a Kommunista Párt, bírálták a miniszterelnök homályos kijelentéseit, különösen a munkás-paraszt szövetség eszmei aláásását célzó megjegyzéseit. Kommentáló írásában a Fehérvári Hírek arra a következtetésre jutott, hogy „feltartóztathatatlan folyamat, hogy az azonos érdekű ipari munkás viszi magával a dolgozó parasztot a fejlődés útján".

34 A pártvezér miniszterelnök látogatása nyomán a párt a megyei politikában tovább fokozta aktivitását május első napjaiban. Vezérszónokai, Nyirjessy és Vócsa sorozatban tartották gyűléseiket a községiekben. A párt vezető képviselőinek megnyilatkozásai továbbra sem voltak mentesek a koalíciós szellemet és gyakorlatot gyengítő lépés éktől. £ 5 Május közepén Vócsa Seregélyesen „ideológusként" is bemutatkozott, amikor a képviselőtestületek fontosságával kapcsolatban megalapította, miszerint: „A falu népe valóban demokráciában kíván élni, mert benne fejlődött ki leginkább a szabad, független élet utáni vágyakozás.""

6 Ezzel már a Kisgazda Párt újabb nagy offenzíváját, politikai akcióját, a községi képviselőtestületi választásokért folyó kampányt hirdette meg. A politikai helyzet 1946 március—április hónapokban a megyében is egyensúlyi állapotot tükrözött. Ebben a baloldali erők pozícióik megszilárdítására, a jobboldali kisgazdák pedig egy újabb előretörés kísérletére törekedtek. A megyében nem mindenütt sikerült a baloldali erők ellentámadásának eredményeként a jobboldal erőit elszigetelni, de a kulcsszerep általában a koalíció baloldalának kezében volt. Szilárdan tartotta és erősítette pozícióit a Kommunista Párt a belügyi apparátusban.

37 Jelei mutatkoztak annak is, hogy a közigazgatásban is sor kerül a baloldali erők tömörülésére. A székesfehérvári