Fejér Megyei Történeti Évkönyv 6. (Székesfehérvár, 1972)

Tanulmányok - Strasszer György: Pártviszonyok és politikai küzdelmek Fejér megyében a népi demokratikus átalakulás időszakában II.

viiselőtestületi választások követelése — zavarta meg a nyugodt és kiegyensúlyozottnak látszó helyzetet, a munkáspártok viszonyában újra az összefogás és akcióegység érvényesült. Ez jellemezte már a május elsejei ünnepségeket is. Május első felében több közös rendezvényre került sor. £0 A jelentősebb szociál­demokrata megmozdulásokon a szónokok változatlanul az együtt­működés fontosságát hangsúlyozták. 31 A munkásegység megerősíté­sére és fejlesztésére való készség nemcsak azért erősödött a megye szociáldemokratái között, mert a párt országos vezetésében is ennek az Irányvonalnak a képviselői jutottak vezető szerephez, hanem azért is, mert a megyében a pártot egyre felismerhetőbb szervezeti válság fenyegette. A párttagság többsége távol maradt a pártrendezvények­től, nagy létszámú pártszervezetek váltak akcióképtelenmé. 3 ' 2 Ennek ellensúlyozására, a pártszervezetek életképességének biztosítására, fenntartására megoldásként csak határozottabb baloldali politika, a testvérpárttal való együttműködés erősítése kínálkozott. Ez a törek­vés, az együttműködés megalapozásának és fejlesztésének szüksé­gessége a párttagság legaktívabb elemeit már az egyesülés gondola­tának felvetésére indította. Ezeket az erőket csillapította május 25-i számában a Fehérvári Népszava: „Szilárd, bizalomteljes, megbont­hatatlan és időtálló testvéri szövetséget szeretnénk kiépíteni a két nagy munkáspárt között, de megmondjuk őszintén és világosan, hogy minden olyan törekvéssel, amely gyakorlatilag az idő előtti és mind az országra, mind a munkásmozgalomra egyaránt káros fúziót akarná megteremteni, a leghatározottabban szembehelyezkedünk. De min­denben egyetértünk azokkal, akik az egyesülésről elméleti síkon tár­gyalnak és a két munkáspárt egyesülésének előfeltételeit előkészítik. Ma nem a szocializmus közvetlen megvalósításáért harcolunk, hanem a népi demokrácia kiépítéséért, megszilárdításáért és a reak­ció megsemmisítéséért.'' Ezt az állásfoglalást helyesnek minősíthetjük. Benne kifejezésre jutott a napi együttműködés, az akcióegység szükségességének elis­merése, az erre való hajlandóság, úgyszintén a további perspektíva, az egyesülés lehetőségének elismerése is. A lap álláspontjának elvi igazolásául a forradalom szakaszosságiára hivatkozott. A két munkáspárt együttműködése a megye politikai életének alapvető tényezője maradt továbbra is. Kifejeződött ez a megyei tör­vényhatósági bizottság április 11-i rendkívüli ülésén is, amelyen elő­ször tárgyalták meg a közigazgatás megtisztítására vonatkozó javas­latot. A Független Kisgazda Párt május elsején nagy demonstrációt rendezett a megyeszékhelyen. Május 5-én, vasárnap fellobogózott pa­rasztszekerek százai hozták Székesfehérvárra a párt falusi tagjait. A becslések szerint megközelítőleg 50 ezren vettek részt a nagygyűlé­sen. Székesfehérvárott ennyi ember még soha nem jött össze politikai megmozdulásra. Ez a nagyszabású rendezvény egyházi 'demonstráció­nak is belllett volna. A falusiak papjaik vezetésével jöttek, megjelent Székesfehérvár parasztsága és polgárisága is. A szekereken és egyéb járműveken elhelyezett transzparenseken ilyen jelszavak voltak ol­vashatók: „Istennel a hazáért és a szabadságért!" „Krisztussal a ha-

Next

/
Thumbnails
Contents