Fejér Megyei Történeti Évkönyv 6. (Székesfehérvár, 1972)

Tanulmányok - Farkas Gábor: Fejér megye politikai viszonyainak vázlata a dualizmus korában

néppárti program tehát — mindien ellenzéki politikai hangvétele ellenére — Fejér megyében nem versenyezhetett a függetlenségiekkel. Ahhoz, hogy győzni tudjon, nem volt elég a katolikus egyházi támasz s a nagybirtokosak helyi ügybuzgalma a keresztény, agrárius érdekek képviselőjének a mandátumhoz segítéséhez. Ahol fellépett, ott a kormánypárttal rivalizált, és tőle akarta a választópolgárokat elvonni. Ugyancsak a kilencvenes években léptek a politika színpadiára Fejér megyében a szocialisták. Ez az ellenzéki erő kezdetben nem jelentett vetélytársat az uralkodó köröknek. A mozgalom ekkor az agrárproletariátus körében terjedt, akiknek a megmozdulásai átmenetiek voltak, főleg az aratási munkák idején kulminálnak. 1896— 1898 között a nagy uradalmiakban éles osztály ütközetek zajlottak le az agrárproletárok és a rendszer képviselői között.

2,8 Az ipari munkásmozgalmak a XIX. század végén is szervezetlenek, irányítóik nincsenek. A mozgalom öntudatos szakasza majd csak a század első esztendeiben indult fejlődésnek. Építőmunkás sztrájkok is zajlottak le Székesfehérvárott. 1903^tól szakegyletek alakultak, sőt az év decemberében a Fejér megyei és székesfehérvári Szociáldemokrata Párt is létrejött.

319 A pártközpont a földmunkások szervezésére is tett lépéseket. 1905—1907 között, — a kormányzati krízist felhasználva —, több sikeres agrármegmozdulás zajlott le Fejér megye községeiben. Kiemelkedő munikásvezetők voltak Pintér Károly, Handler Gyula és Takács József.

30 A hatóság azonban radikálisabban lépett fel a falvakban és az uradalmakban az agrármozgalmaik ellen, mint a városi ipari munkás^ megmozdulások esetén. Az 1918 előtti székesfehérvári munkásmegmozdulások igen radikálisak, a munkások követelései bátrak, a gyűlések hangneme éles, antiklerikális és antifeudális. Több alkalommal végződött a felvonulás lövöldözéssel, amelyet a munkások soraiból kezdtek a karhatalom kivezényelt egységeire. A felvonulásokat néhányszor a katonaság verte szét. A munkásmozgalom 1905-től megerősödött.

31 Az 1905. évi választások során Székesfehérvárott Pelczéder József, Csákváron Fintér Károly szociáldemokrata képviselőjelöltként léptek fel.

32 A szocialisták ezzel a megmozdulással is jelzik, hogy a politikai hatalom gyakorlásában részt kívánnak venni. A szocialistáknak a század első évtizede közepétől Székesfehérvárott, — de a megye községeiben is — tömegeik voltak, ha ez — a szűkkeblű választójogból következve — nem is tükröződött a képviselőválasztások eredményein. 1904. március 8-án Csizmadia Sándor a Vásártéren tartott szocialista nagygyűlést, amelyet a szónok kitételei miatt a rendőrség félbeszakított. Ezen a teret betöltő hallgatóság felháborodott, és óriási lármában tört ki.

33 1 906—19 0 7-ben szervezeti összefogásra került az agrárszocialista mozgalom. Ekkor 35-nél is több földmunkás egylet alakult a majorokban, falvakban,

34 és ezekből később a szociáldemokrata párt községi vagy pusztai szervezetei jöttek létre. Csak Székesfehérvárott 30 gyűlésre kértek engedélyt a szociáldemokraták 1907-ben.

36