Fejér Megyei Történeti Évkönyv 6. (Székesfehérvár, 1972)

Tanulmányok - Farkas Gábor: Fejér megye politikai viszonyainak vázlata a dualizmus korában

Fejér megye 1905-ben az elsők között csatlakozott a darabont kormány törvénytelenségei ellen tiltakozó törvényhatóságoíkfhoz. Fiáth Pál főispán azonban nem mondott le, holott 1905 szeptemberében a kormány exponenseinek többsége a törvényhatóságokban elhagyta hivatalát. A darabont kormány bukásával a koalíciót támogató nagybirtokosok kezébe került a megyei hatalom. 1906-ban, — még az áprilisi országgyűlési választások előtt — Széchenyi Viktor sárpentelei nagybirtokos lett a főispán. A vármegyei restaurációra május 7-én került sor. Üj tisztikart választottak; alispánt, főjegyzőt, tiszti főügyészt.

36 A koalíció azért bízott Széchenyi Viktorban, mert ő a disszidensek közé tartozott. Hozzá hasonlóan Batthyány Lajos is otthagyta a szabadelvű pártot.

37 Az 1905-ös választások során kibukott szabadelvű országgyűlési képviselők helyét a függetlenségiek foglalták el. Zichy Jenő pedig szabadelvű pártállását feladva függetlenségiként indult, és meg is szerezte a városi mandátumot.

38 Ez a függetlenségi győzelem megyeszerte meghökkentette magukat a pártvezéreket is. Tudták, hogy hiába való a győzelmük, mert a kormányzás csakis 67-es alapon lehetséges. Ezt az események, — mint tudjuk, — hamarosan, igazolták is. Az 1906. április 30-i választások ugyancsak élénk politikai mozgalmak közepette zajlottak. Székesfehérvárott az iparosok a Zichy párttal szemben saját jelöltet állítottak. Zichy Jenő pozícióját veszve érezte. Ezért támogatására sietett Kossuth Ferenc, aki Zichy Jenőt a koalíció jelöltjeként ajánlotta a helyi jelölt ellenében,. A szociáldemokraták Székesfehérvárott Klárik Antalt léptették fel.

39 A háború előtti utolsó képviselőválasztás 1910. május végén zajlott le, amely Fejér megyében a munkapárt bukásával végződött. Székesfehérvárott a kormánypárt programjával Zichy János kultuszminiszter a függetlenségi Manndorf Gézával szemben maradt alul (1026 : 935). A szociáldemokraták Horovitz Gábort léptették feí..

10 A többi kerületben is az ellenzéki politika, a függetlenségi párt győzött: így Csákváron Horváth Gyula, Rácalmáson Pajzs Gyula, Bodajkon Batthyány Lajos (pártonkívüli programmal), Válón Csontos Andor*

1 Sárkeresztúron azonban megingott Madarász József pozíciója. Itt Fiáth György munkapárti programmal 884, Madarász József 874, Koller Tivadar (ugyancsak függetlenségi párti) 673 szavazatot kapott, így a küzdelmet Fiáth és Madarász között pótválasztás döntötte el, június 17-én. A kerületben egyes községek, — Polgárdi, Füle, Sárbogárd — Madárász-ellenesek voltak. Szerintük az öreg és már munkára képtelen. Madarász helyett a kormánypárti Fiáth Györgynek kell juttatni a mandátumot.2 A Justh-párti székesfehérváriak azonban nagy apparátussal indultak neki a pótválasztás szervezésének. Manndorf Géza és Károlyi József fehérvárcsurgói nagybirtokos (Justh-párti képviselők) nagy energiával dolgoztak Madarász megválasztása érdekében. A függetlenségi agitáció sikerült is. Madarász József és a munkapárti jelölt között 1526 : 1056 arányban dőlt el a küzdelem, az agg függetlenségi képviselő javára.

4,3