Fejér Megyei Történeti Évkönyv 6. (Székesfehérvár, 1972)

Tanulmányok - Degré Alajos: Szavazási rend a megyegyűléseken 1848 előtt

a bizottság előtt. Ekkor nevét kikeresték az összeírásból, és a neve mellé bejelölték, hogy leszavazott, miután élőszóban kijelentette, hogy kire szavazott. Ezt a bizottság egyik tagja külön íven jelölte. Zala megye 1819. évi tisztújításáról ezek a szavazatot számláló ívek is fennmaradtak. Vas megye 1822-ben titkos szavazást rendelt el, úgy, hogy a megye előre csináltasson olyan számú „golyóbicsot" amennyi nemesnek részvételére számítani lehet, tehát legalább 4000-et, a golyót a szavazásra jogosultság igazolása után a szavazó kézhez kapja, ezután a deputáció előtti három vagy négy zárt ládák (aszerint hány jelölt van) egyikébe, melynek tetején „hagyandó hasadékon a golyóbicsok vagy szavazó jelek beférnek" bedobja a golyót. Mindegyik láda fölé nagy betűkkel ki kell írni a jelölt nevét. „Aki írást nem tudna, annak a candidátusok ládáit meg fogják mutatni."

94 A szavazatszedő bizottság zárva viszi az urnákat a szavazás befejezésével a közgyűlésre, és ott nyilvánosan számolják össze a szavazatokat. Persze, ez éppen nem teljes titkosság, mert a szavazatszedő bizottság tagjai feljegyezhetik, ki melyik ládába dobta a szavazó golyót, mégis nagyon érdekes korai törekvés a titkos szavazásra. Igaz, nem tudjuk, ezt a titkos szavazási módszert egyáltalában kipróbálták-e. Későbbi szavazási, illetve választási statútumaiban Vas megye is mellőzte a titkos szavazást. Van azonban egy késői adatunk arról, hogy Pest megyében a szavazás tényleg ilyen „titkos módon", golyóbisokkal történt.

95 A híres 1843. évi zalai választáson más rendszert akartak bevezetni. Az egyik bizottság előtt a „nem adózunk" párt, a másik előtt az adófizetés vállalására utasító liberális párt szavazott volna, a két szavazóhely egymástól kellő távolságra kijelölve, hogy verekedés ne történhessék.

96 Nem derül ki, hogyan akarták biztosítani, hogy senki két helyen ne szavazhasson. Végül is a majdnem kitört verekedésre való tekintettel a főispán „egy emeltebb helyre állván miután világosan tapasztalta, hogy a fizetést elvállaló rész az igen nevezetes többséget tenné, és a nem fizetést kívánó részt tsak szemmérték szerint kitűnőleg feliül haladná, elnöki jogánál fogva az országgyűlésre készített alaputasításnak. . . elfogadását kijelentette."

97 Ezúttal a főispáni belátás a liberális reformpárt javára érvényesült, de ez is mutatja, mennyi lehetősége volt az elnöki hatalommal való visszaélésre is, mivel belátása szerint jelölhette ki a szavazatszámláló bizottságnak tagjait, vagy állapíthatta meg a közfelkiáltás egyhangúságát. Egyébként természetesen mindegyik megyei statútum szerint szavazategyenlőség esetén a főispán, illetve a helyette elnöklő adminisztrátor szavazata döntött. VI Visszaélések A megyei statútumok különböző naiv kísérleteket tettek a választási visszaélések megakadályozására. Így elvileg ezt a célt szolgálta az is, hogy választásnál a jelöltek nevét csak a választó gyűlés megnyitásakor közölte a főispán. Ténylegesen a jelölést előre meg kellett beszélnie a megye vezető embereivel, így a döntések előre kiszivá-