Fejér Megyei Történeti Évkönyv 6. (Székesfehérvár, 1972)

Tanulmányok - Degré Alajos: Szavazási rend a megyegyűléseken 1848 előtt

Ugyanis járásonként igen különbözött a nemesség száma. Zalában az 1819. évi összeírásban a tapolcai járásban 1109, a muraközi járásban csak 151 nemest tüntettek fel. Ehhez igyekeztek alkalmazni a járások csoportosítását a szavazatiszedésben. De ezt menet közben módosí­tani kellett, mert nem minden járásból jöttek el azonos arányban szavazni. Megesett, hogy nagy létszámú járásból kevesen jöttek el. A szavazatszedő bizottságok elnökeiül Zalában nagy tekintélyű urakat jelöltek ki: egyik bizottság élére a szombathelyi püspököt, a másik élére gr. Festetics Lászlót, a harmadik élére gr. Smidegh Józsefet. Rajtuk kívül Vas megyében 4—4 tagból állt a bizottság, az­zal, hogy közülük kettő a külső rendre, kettő a szavazóhelyiség belső rendjére ügyeljen. A bizottság tagjai közé legalább egy volt szolga­bíró és esküdt is került, akiknek t. 1. közigazgatási gyakorlatuk volt. Zalában 6 tagúak a bizottságok, közülük 4 az előkelőbb nemesekből (Csertán, Szegedy, Inkey, Bezerédy, Skublics stb.), kettő a „kisebb birtokosok közül" került ki. Zalában a közgyűlés maga kívánta megválasztani a bizottságok tagjait, 90 a főispán azonban — érthető okokból — ragaszkodott ah­hoz, hogy ő nevezze ki azokat. Legfeljebb annyi engedményt tett, hogy ha valamelyik bizottsági tag kinevezése a rendek ellenzésével találkozna, hajlandó helyette mást kinevezni. 91 Mondanunk sem kell, hogy ilyen ellenzésre nyilvánosan soha nem került sor. Zala megye azt is elrendelte, hogy a bizottság két tagja jegyezze a voksokat, egy tüntesse fel, ki szavazott le, nehogy ugyanaz a személy kétszer sza­vazhasson. E célból a bizottság megkapta a nála szavazó járások ne­mesi összeírásának egyik példányát. Ezt végre is hajtották. Zala megye 1819. évi nemesi összeírásának több példánya maradt fenn. Egyes nevek elé ceruzával keresztet rajzoltak, nyilván annak jelzé­sére, hogy az illető leszavazott. Ha valaki más megbízásából szava­zott, át kellett adnia a meghatalmazást is, mely levéltári őrizetbe került. Minden megyének egységes elve volt, hogy ugyanazon sze­mély csak egy távolmaradó meghatalmazottja lehet. Ennek célja nyil­vánvaló: nehogy egy nemes faluban egész sor kisnemes meghatal­mazását ugyanarra a személyre ruházzák, és az 20—30 szavazatot is leadhasson'. Ezt ugyanis ügyes szervezés esetén valamelyik pártnak vagy személynek könnyűszerrel diadalt hozhatott volna. A szavazásra összegyűlt nagy nemes közönség a megyeház ud­varán — Zalában az előtte levő téren — gyűlt össze. Vas megyében még azt is előírták, hogy eső esetén a város szélén levő magtárban, 92 mert a közgyűlési terembe semmiképpen sem fértek volna be. A szavazást viszont mindegyik szavazatszedő bizottság külön helyen bonyolította le. Békés megyében az egyik járásé a levéltár előszobá­jában, a másiké az alügyész lakásán volt. Zala megyében 1834-ben 4 szavazatszedő bizottság működött, t. i. a közeli és jelentékeny nemes­ségű egerszegi és kapornoki járás szavazatainak szedésére külön­külön bizottságot küldtek ki. Egyik Kay ser József kereskedő házánál, a másik gr. Festetics házánál, a harmadik gr. Smidegh József házá­nál, a negyedik „Simon úr házánál" működött. 93 Megyei statútum a legritkábban szabályozta, hogyan kell a sza­vazatot leadni. Nyilvánvalóan úgy történt, hogy a szavazó megjelent

Next

/
Thumbnails
Contents