Fejér Megyei Történeti Évkönyv 6. (Székesfehérvár, 1972)

Tanulmányok - Degré Alajos: Szavazási rend a megyegyűléseken 1848 előtt

van, vagy gyermekeivel az ősi vagyonban meg nem osztozott, vagy súlyos bűncselekmény miatt el nem ítélték. Ez azonban a fiú cselekvőképességét nem korlátozza.

52 Az is bizonytalan ebben az időben, hogy az árva hány éves karáig áll gyámság, illetve gondnokság alatt. A vitatott kérdést talán csak Frank Ignác tekintélye döntötte el 1845-ben

53 abban az értelemben, hogy a gyámság a gyámolt 24 éves karáig tart. Ez tehát további viták lehetőségét rejtette magában. Vas megye második választójogi statútumában szerencsiére kifejezetten kimondta, hogy a 24 évet betöltött, vagy már korábban házasságot kötött vagy közihivatalba került fiúk és árvák kapnak szavazati jogot.

54 A bizonytalanság jól tükröződik Békés megye 1832. évi nemesi összeírásában, mely kifejezetten ,,a voksolásra jogosultak" számontartására készült, ahol az egyik járásban a 16. életévet betöltött fiúkat is felvették, a másik járás egyik részén csak a 24. életévüket betöltötteket, a járás másik felében a „törvényes korúakat". Ám a törvényes kor Werbőczi szerint a 12. életév betöltésével kezdődik.

55 Csak Frank Ignác tesz említést arról, hogy ez alatt sokszor a teljes kort (24 év) értik.

56 Az összeíró nyilván ez utóbbi életkort értette, és így 287 nemes 'Családfőnek csak 37 törvényes korú gyermekét jegyezte fel.

57 Ezek az ellentmondások azonban világosan mutatják, hányféle értelmezésre volt lehetősége az összeírást készítőnek. Adandó alkalommal önkényesen alkalmazhatta egyiket vagy másikat.

58 b) A nem. Itt is nagy különbségek adódtak. Vas megye az 1822. évi statútumban egyszerűen nem ismerte el a nők szavazati jogát, mert csak a közgyűlésen jelenlevők szavazhatnak, márpedig nőknek nincs joguk a közgyűlésen való megjelenésre.

583 Zala megye a statútumban külön nem rendelkezik erről, de elismeri, hogy meghatalmazottak útján lehessen szavazni, csupán azt köti ki, 'hogy egy meghatalmazott csak egy személyt képviselhessen. Az így készült nemesi összeírásba azonban csak a mágnások és nagybirtokosok (bene possesisionati) özvegyeit és árváit jegyezték be, az összesen 4486 jogosult közé 50 özvegyet és 12 árvát.

59 Ez világos jele volt annak, hogy nemcsak a nemes személyt, de a jelentékeny birtokot is megilleti a szavazati jog. Ez némileg a virilizmus előképe. Ugyanez a gondolkozás érvényesült Fejér megyében is, ahol az 1828. évi összeírásban 40 özvegyet írtak be a 4529 szavazatra jogosult közé. Feltűnő, hogy a nemes kurialista falvakban egyetlen egy özvegyet sem jegyeztek fel.

60 Valamivel liberálisabban kezelte a nemes özvegyek ügyét Békés megye. Itt a nemesek számát amúgy is erőszakkal tornázták magasabbra. Itt az 1108 szavazati jogosult közé 70 özvegy került be, nyilván szintén a vagyonosabb nemesek özvegyei. De még Vas megye 1824. évi nemesi összeírásába is, mely pedig a nők szavazatát általában tagadó 1822. évi statútum alapján keletkezett, bekerült a kemenesaijai, celli és körmendi járás 2610 szavazatra jogosultja közé 155 özvegy.

61 Az összeíró bizottságok nyilvánvalóan itt is, — a statútummal szemben — úgy vélekedtek, hogy a vagyonos özvegyet megilleti a szavazati jog. Késeibb Vas megye revideálta nézeteit, és már 1828ban úgy rendelkezett, hogy a nemes özvegyek megbízottaik útján