Fejér Megyei Történeti Évkönyv 6. (Székesfehérvár, 1972)

Tanulmányok - Degré Alajos: Szavazási rend a megyegyűléseken 1848 előtt

vednie, ez ügyben felirattal Is él a megye a királyhoz. Mégis kény­telen elismerni, hogy a rendelet a hatályos törvényekkel nem ellen­kezik, sőt azonnal választást is tart a rendelet szabályai alapján. 33 Szegedy Ferenc ugyanis, az 1815-ben megválasztott alispán semmi­képpen nem volt hajlandó állásában megmaradni. így, — mint Pálóczy Horváth Ádám kéziratban fennmaradt pamfletjéből tudjuk — bár a főispáni adminisztrátor itt is félt a választástól, és minden eszközzel, még fenyegetéssel is meg akarta tartani az addigi tiszti­kart, kénytelen volt engedni, a szavazásra jogosult nemességet össze­iratni és a választás határnapját kitűzni. 34 A választást meg is tartot­ták. A megye 4486 szavazatra jogosult nemeséből össze is jöttek 1543-an, és nagyban érvényesült az etetés, itatás, a voksvásárlás, sőt az ellenfél bőkezűségét kihasználó más csalafintaság is. 35 Vas megye szintén tartott 1824-ben általános tisztújítást. Ezt onnan tudjuk, hogy az 1825. évi közgyűlési jegyzőkönyvekben egé­szen más tisztikar szerepel, mint 1823-ig. Nem tudjuk azonban, ho­gyan ment végbe a tisztújítás, mert az 1824. évi közgyűlési jegyző­könyv nem maradt fenn. Úgy látszik azonban, hogy a 4390/1819. sz. helytartótanácsi rendeletet csak a tisztújításra vonatkozóan tartották irányadónak. Pl. az 1825. évi országgyűlés követeit mind Vas, mind Zala megye jelölés és szavazás nélkül, közfelkiáltással választotta, pedig még az 1821-ben megerősített 1819. évi rendelet változtatás nélkül hatályban volt. Méghozzá Vas megye e közgyűlésén név sze­rint mindössze 90 jelenlevőt soroltak fel, köztük 50 megyei tiszt­viselőt, 19 táblabírót és 10 uradalmi ügyészt. 36 A fejenkénti szavazást nem minden esetben megkívánó 1827. évi rendelet után azonban akkor szavaztak fejenként, és olyan ügyek­ben, amikor szükségesnek látták. Pl. 1833-ban, amikor Deák Ferencet először választották Zalában országgyűlési követté, sem jelölés, sem szavazás nem volt, hanem „azon közbizalomnál fcgva, amellyel Deák Ferenc táblabíró úr iránt viseltettek, közmegegyezéssel felkiáltással követté választtatott." 37 Pedig ezen a közgyűlésen mindössze 51 me­gyei tisztviselő, 1 kir. kamarás, 26 táblabíró, 16 uradalmi ügyész és tiszttartó, összesen 104 személy jelenlétiét jegyezték fel. Az elnöki tisztet a másodalispán látta el. Még kevésbé volt szavazás 1848. március 15-én, mikor Zala me­gye követeinek Kossuth március 3-i felirati javaslatáról szóló jelen­tését tárgyalták, és a követeléseket a maguk részéről kiegészítették. Szükségesnek találtak ,hogy a következő fontos országgyűlési tárgya­lásokon Deák Ferenc személyesen részt vegyen, ezért a közgyűlés ,,felhívta" őt, hogy Zala megye követeként az országgyűlésen jelen­jék meg. Erről küldöttség útján értesítették, és mikor a küldöttség beszámolt arról, hogy Deák a megbízást elvállalta, ezt a közgyűlés lelkesen megéljenezte. Tehát formális szavazás nélkül. Méghozzá e köz­gyűlésen a szokásosnál jóval kevesebbnek, mindössze 84 személynek jelenlétét jegyezték fel. Itt is a másodalispán elnökölt, jelen volt 15 megyei főtisztviselő, 38 kisebb tisztviselő, 19 táblabíró, 7 uradalmi ügyész, 2 kir. kamarás, egyetlen főúr és 4 más birtokos nemes/ 8 Igaz, e napokat a közgyűlés résztvevői is alapvető változásokat hozó időnek tartották, így a formákhoz kevésbé ragaszkodtak.

Next

/
Thumbnails
Contents