Fejér Megyei Történeti Évkönyv 6. (Székesfehérvár, 1972)
Tanulmányok - Kadácsiné István Sarolta: Fejér vármegye közigazgatása a kiegyezés korában (1860 – 1871)
Erélyesen tiltakozott a megye az ellen is, hogy a volt cs. kir. főtörvényszék helyettes elnöke a cs. kir. közjegyzőket — a korábbi rendszer törvényszékeinek feloszlatása ellenére is — működésre buzdítsa. önmagával került ellentmondásba a bizottmány, amikor a helytartótanács egyes utasításait — pl. a költségvetés felterjesztésére vonatkozót — nem teljesítette, mert önkormányzatával összeférhetetlennek, és törvénytelen hatóságtól érkezőnek minősítette, másokat viszont még ugyanazon a közgyűlésen megtárgyalt. Az ilyen 'következetlenségek ellenére is egyre nőtt azoknak a leiratoknak a száma, melyeket még csak tudomásulvételre sem méltattak, csupán levéltárba helyezték. 17 3. Az önkormányzat felfüggesztése és a provizórium megyei kormányzata (1861 aug.—1865 szept.) Ausztria csalódott az októberi diplomához fűzött várakozásában, és 1861 februárjában pátenst bocsátott ki, ami újra a teljes centralizálás felé vivő út első lépése volt. A magyar országgyűlés jelentősége fokozatosan háttérbe szorult, míg 1861. augusztus 22-én egy királyi leirat fel nem oszlatta. 19 A törvényhatóságok egyre aggódobban figyelték az országgyűlés és a kormány közti viszony mind feszültebbé válását. Fejér megye bizottmánya 1861. augusztus 5-i közgyűlésén hitet tett, hogy míg az alkotmányos működésre bármilyen kis lehetőség is van, tevékenykedni fog. Feliratot küldött az országgyűléshez, melyben értékelte a törvényekhez való szigorú ragaszkodását, és támogatásáról biztosította azt. 19 Az országgyűlés feloszlatása után az alkotmányos küzdelmek egyetlen területe valóban a megye maradt. A szeptember 2-ára öszszehívott közgyűlésen már megjelentek a hazatért képviselők, és beszámoltak az országgyűlés állásfoglalásairól, kitartásáról a 48-as törvények mellett. A bizottmány jegyzőkönyvben rögzítette háláját az országgyűlésnek és saját képviselőinek munkájukért, s óvást emelt a feloszlatás miatt. Salamon Lajos indítványára úgy határoztak, ha a bizottmányt erővel gátolják működésében, a közigazgatás és igazságszolgáltatás feladatait a főispán a tisztikarral együtt lássa el. 2 ' 0 Rövid időn belül sor került erre. Szeptember végén helytartótanácsi leirat közölte gróf Forgách Antal kancellárrá való kinevezését, és egyben megtiltotta további bizottmányi ülések tartását. Az utolsó, rendkívüli ülésen a bizottmány a tisztikarra bízta a megye sorsát, ez azonban funkcióját nem gyakorolhatta sokáig. 1861. november 7-én a tisztikar levélben tudatta a főispánnal, hogy — mivel idegen erőhatalom akadályozza a közigazgatást és törvénykezést, a megyeházát valamint a tisztviselők lakhelyét is fegyveresek szállták meg, a bíráskodás alól számos ügyet elvonták, és több személyt tartóztattak le — működését megszünteti. 21 Felkérték a megyébe kinevezett Gradvohl Ede főbiztost és három albiztosát, hogy az új közigazgatási szervezet életbelépéséig